2014. augusztus 30., szombat

8.fejezet

A kertbe sétáltam ahol beültem az egyik fotelbe és elővettem a füllhallgatómat és elindítottam rajta a Bastille egyik számát. Hallgatom Dan csodálatos hangját, miközben megérem hogy valaki közeledik felém. Nagyon magyarázz az a valaki de én oda sem figyelek rá. Azután egy másik nyávogós hangot hallok.
- Tess...én sajnálom - hallom meg a fülemben a hangja. Mindjárt elsíróm magamat de  nem engedhetem hogy bántson. Felállok és felmegyek  a szobámba, ahol meglátom a régi dolgaimat. Felnézek a plafonra ahonnan Oscar, a legjobb barátnőm és még néhány zene nézz rám.
- Theresa! - hallom meg anyám nővérének  a hangját. Megnézem magamat a tükörben, a tükörben meglátom a rajzaimat amiket felveszek és a táskámba rakom. Elindulok le ahol a fél családom ott van. Nic győzelem ittas mosolyt villant rám ahogyan az anya is. Az ikrek focizni invitálnak, én pedig el is fogadom. neymar mellém áll és a kezemet fogná meg, de én arrébb állok, kérdően nézz rám, mire én összedörzsölöm a két ujjamat ezzel jelezve, hogy csak a pénz érdekel. Anya pedig ekkor toppan be. Egyből meglepődik hogy mindenki itt van, elsőnek engem ölel meg amit viszonzok is egyből. Nem is értem anyám meg a néném hogy lehetnek testvérek. Anya szerényen öltözködik, míg a néném......nem nagyon. Elveszem anya cuccait és felsietek vele addig a többiek leülnek enni a kertbe.  Én is csatlakozom leülök Will mellé aki Neymar mellett foglal helyett. Mindenki nagyban beszélget engem kivéve.Senkit nem érdekel, hogy velem mi van. A kaja viszont borzalmas, szerintem haza felé útba ejtek egy Nando's-t. Mindenki próbál jó ízűen enni, de senkinek sem sikerül. A tányérokat elviszik az ikrek pedig focizni indulnak, míg én a helyemen maradok, és zenét hallgatok. 
- Tess! - látom meg előttem Connort, kiveszem a füllest, majd elhúzz a pályára. 
- Neymar lesz a kapus, mi pedig 11-est lövünk - ismerteti a tervet Will, én bólintok. És ekkor bevillan ördögien mosolygok a "pasimra". Édes lesz a bosszú. Leteszem a labdát majd célzok és elővöm. A labda tökéletes célt talált Neymar férfiasákánál. A focista összeesik és közben pedig cérna vékony a hangja. Én pedig sürün bocsánatot kérek. Odamegyek mellé, és a fülébe súgom: 
- Máskor így játssz velem - mondom majd felállok és leülök egy kerti székbe messzi az asztaltól. Nicole rám nézz, és leül mellém. 
- Na, mi van csak nem megverted abban úgy is jó vagy - mondja, és közben lesajnálóan nézz. 
- Na, mi van nehéz elfogadni hogy egy gazdag pasinak én kellek - mosolygok rá kelletlenül. 
- Nem,de......tudod velem smárolt - arcán gonosz vigyor ül. 
- Velem meg lefekszik - hazudom, és felállok. Elköszönök anyától, és megígérem holnap is eljövők. Neymar egyből feláll és a nyomomban jön. Én gyalog megyek, azonban ő beül a kocsiba, és mellettem jön. 
- Tessa mi baj? - kérdezi. de én  észre sem veszem csak elkanyarodok és bemegyek a Nando's-ba. Kérek egy csirkés hamburgert, de valaki előttem fizet. Neymar! Utálom. 
Leülök egy helyre ő pedig elém. 
- Tessa...- kezdi 
- Van róla fogalmad, hogy mi a francot tettél? - kérdezem hangosan  - a fal amivel magamat védem felett szembe már nem volt, de megismerted az igazi Theresa Rose-t, talán már a múltat is elmondtam volna, de ma.....a falam vagy négyszer akkora lett - mondom a szemébe és elindulok. Persze ő jön utánam. Buszra szállok így már nem tudd követni. a Szállodában a szobánkba megyek, majd lefekszem az ágyba. Be kell ismernem, el kell kezdtem szeretni őt, és talán még elmondtam volna neki a titkomat is, de nem teszem ezek után a kapcsolatom minimális lesz vele. Ajtó csapást hallok, az ágy pedig besüpped. 
- Tessa, én sajnálom. Nem tudtam mit csinálok, de közben csak rád gondoltam  - mondja, nekem pedig elkezdenek folyni a könnyeim. Megérzem a karjait a derekam körül. Megfogom a kezét majd átkulcsolom azokat.  Neymar így még jobban hozom bújik. Megpuszil. Én pedig robbanok. Kiszakítom magamat a kezei közül, és felállok.
- Nem érdekel, hogy rám gondoltál, érted? Nem érdekel. Most már nem érdekel veled kapcsolatba a pénzem kívül semmi. Ha visszamegyünk nem leszek már veled, keresek magamnak egy olcsó szállodát, és majd dolgozom ott hogy valahol lakhassak, de veled nem leszek többet - kiabálom, mire ő felül, majd szép lassan feláll.
- Tudod, Tessa kibaszottul nem vagyok senkid, hogy felelősségre vonhass. Ha csak a pénzem kell, már mehetsz is költeni..- köpi felém a szavakat. - azt hittem te más vagy.
Akaratlanul is elkezdtem sírni. Fájtak a szavai mert nem tudja miket mentem keresztül. Kimegyek a szobából, és leülök a kanapéra. Bekapcsolom a tévét ahol valami mexikói sorozat megy, így azt nézem hiába borzalmas. Megérzem ahogyan Neymar közeledik, egy takarót terít rám, de én azonnal le is rúgom azt. Megpróbálja még egyszer de megint lerúgom.
- Most megint mi  a bajod? - kérdezi a hangjában enyhe szarkazmussal.
- Én más vagyok. - jelentem ki. - nekem nem kell tőled semmi
- Persze, mert van egy múltad? És mi van abban a múltban? - kérdezi szarkuztikusan. Ha tudná! Ha tudná miken mentem keresztül. Felülök így látom már az alakját.
- Mi van a múltadban? Anyuék elváltak? Drogoztál vagy kurva voltál? Estleg szegény voltál? - kérdezi szarkaztikusan miközben gúnyosan röhög. Felállok, elé lépek és lekeverek neki egy pofont. Az én kezem fáj az ütés erélyétől. Arcán ott van a tenyerem nyoma. Diadal ittasan mosolygok.
- Annál kicsit komplikáltabb. Nem voltam se kurva, sem drogos. És majd pont neked mondom el mi?
- Te elvileg mindent tudsz rólam  - nyögi ki
- Rólad mindenki tudd mindent - válaszolok majd visszafekszem a kanapéra. Neymar elmegy, majd visszatér a kabátommal amit rám terít. Magamon hagyom hiszen ez az enyém. A focista visszamegy a szobába és gondolom alszik tovább, míg én itt maradok. A sorozat valami szerelmes résznél jár. Hányok a romantikától. Soha nem voltam romantikus, és ez nem is fog változni. Nekem a tökéletes randi egy mozi teremben van, ahol az embereket poconral dobálod meg, vagy egy Mekibe, nem egy puccos étterembe. Nekem szőke herceg sem kell fehér lovon nekem elég ha hercegem biciklin jön. Nekem nem kellenek a nyálas éjszakák, nekem elég egy éjszaka ahol csak velem foglalkozik. Nem kell a nap minden percében egy szeretlek, mert tudom, hogy így van. Felállok a kanapéról majd a hálóba megyek. Neymar nem alszik helyette a telefonját nyomkodja. Érkezésemkor rám pillant. Elmosolyodom.
- Ha tényleg tudni szeretnéd a múltamat, holnap megmutatom - válaszolok, mire felül.
- Biztos?
- Ha nem árulsz el, biztos - mondom - elvégre másfél évig ki kell bírnom téged
- Tessa, ha nem akarod - áll felém majd felém jön. Megfogja a kezemet, rajtam pedig jóleső borzongás fut végig.
- Szerinted miért kérdezem? - mosolygok rá kínomban. Kifogok előtte tárulkozni. Megmutatom neki ki voltam, mert azt a Tessát nem ismeri aki borzalmas dolgokat tett. Ő csak a nyomi Tessát ismeri.
- Kedvellek Theresa, nem tudom miért tettem azt amit tettem, de sajnálom. - mormogja. Szavai meglágyítanak.
- Tudod mit, én is kedvellek - mondom, mire elmosolyodik. Egyre közelebb jön a feje mire a szemeimet lecsukom és várom a csókját. Érezni akarom az ajkait az ajkamon. De nem jön. Helyette röhögését  hallom meg.
- Azt akarod, hogy megcsókoljalak - röhög, mire én is elmosolyodom. Szemei bevannak csukva úgy röhög. Azt hiszi meg akarom csókolni? Igen, akarom. Hát akkor így is teszek. Mikor az ajkaink összetalálkoznak, bennem valami megmozdul. Neymar meglepődik, de egyből csókol. karjait a derekam köré fonja, míg én a hajába túrok. Megharapja alsó ajkamat ezzel pedig egy apró nyögést csikar ki belőlem. Belemosolyog a csókba. Nyelveink táncot járnak. Levegőhiány miatt válunk el. Neymar kajánul mosolyog, én pedig pirulok.
- Szóval megcsókoltál - mosolyog rám
- Szerintem eléggé érezheted - mosolygok
- Te. Jó. Isten. Theresa Rose, mosolyog! - kiabálja
- Ne szokd meg!
- Fogsz te még mosolyogni
- Kötve hiszem - jegyzem meg, és az ágy felé sétálok. Befekszem oda, Neymar pedig mellém. A focista közelebb húz magához én pedig megfordulok. Karjait az arcomra teszi és simogatni kezd. Én pedig a kezét simogatom. Behunyom a szemeimet, és már nem simogatom.
- Asszem, kezdek beléd szeretni - hallom meg még Neymar hangját. Mire bennem valami megmozdul. Elmosolyodom. És végül elalszom.


Sziasztok! 

Remélem tetszett a rész, de most azért szolnék párszót, hogy a részek Szombaton fognak ezentúl érekezni. Nem hiszem, hogy a héten hozok még részt, szóval "jó" sulit kívánok nektek. Lesz még rajtam kivül valaki 8.-os? Én iszonyatosan félek, és nem akarok elválni az osztályomtól. 

4 megjegyzés:

  1. Határozottan nem vagyok Neymi' fan, csak szeretem. Viszont a blogod alapján (amit mellesleg fél óra alatt olvastam el és kb, hisztirohamot kaptam, hogy vége lett) szinte beleszerettem.. imádom a történetet és *rohadt* jó a koncepció. A kivitelezésen van mit csiszolnod, sokkal élvezhetőbb, ha a helyesírás és a történet is egy kerek egész és nincs benne eltérés vagy zavar. Tanács: Mielőtt felteszed a rész, olvasd át újra és újra, 2-3 olvasás után, mikor minden átnéztél is kijavítottál, felteheted. Tapasztalat :) Nekem is ilyen gondjaim voltak a saját blogomnál és még most is küzdök a helyesírással. :/
    Ui: Hidd el nem olyan rossz az elválás és a személyiségednek jót tesz a változás, illetve rajtad is múlik mennyire tesz jót. A 8. igazából egy nagy buli.. egész évben olyan mint egy búcsúbuli aminek a végén ha tényleg jó osztály vagytok sírtok :D Szóval ne félj, nem olyan rossz mint gondolod :) *11.-re teljesen más szemmel fogod látni az egészet. "Tapasztalat*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Úristen! Nagyon jól esett amit írtál! Hihetetlen, hogy valakinek ennyire tetszik a blogom! Megfogatom a helyesírással kapcsolatos tanácsodat, a következőt már ennek szellemében íróm!
      UI: Nem tudom igazából biztos jót fog tenni:)

      Törlés
  2. Neeeeee!!! Csak szombatonként??? Nem bírom! :O Ui.: én most megy kilencedikbe. Én már elváltam az osztályontól,:(:

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, sajnos csak szombatonként, és valahogy ki kell bírnod!:D
      UI: Sok sikert a gimihez!

      Törlés