17.fejezet Telefon.

Másnap későn keltem fel. A nap már besütőt a szobámba de nem zavartattam magamat, feküdtem még egy kicsit. Mikor végre erőt vettem magamon, elmentem zuhanyozni majd felöltöztem. Kimentem a konyhába és készítettem magamnak enni, és beültem a szendvicsemmel a tévé elé. A szokásos hírek mentek és persze a tegnapi. Neymar a városba van. Mint elmondták azért mert a Barcelona itt fog játszani, de a focista előbb érkezett egy nappal, hogy találkozzon itt élő barátaival. Ezután leteszem a kajámat és előveszem  a rajzaimat és rajzolok tovább. J-Law ruháját próbálom megrajzolni de tudom, hogy valami hiányzik. Valami nem olyan mint ő. Valami annyira hiányzik. És akkor bevillan. Egy két gyűrődés, és készen is van. Leteszem a rajzot és a ceruzát. Írók a színésznőnek, hogy készen vannak a tervek, 2 hét múlva jöjjön el, hogy méretet vehessek. Ezután Juliet ír, hogy ebédeljünk a szokásos helyen 1 óra múlva, én visszaírók, hogy benne vagyok.  Felveszek egy farmert majd egy nagyobb méretű pulóvert. Kabátot kapok magamra, majd a bakancsomat. Smink alig van rajtam. Kilépek a lakásomból, bezárom az ajtót, és lemegyek a lifttel. Autómba gyorsan szállok be, nem is nézek körül, hogy ki figyel. Az étterem felé megyek, mivel dugó van így tudom késni fogok, de Juliet már megszokta tőlem. A rádióban Taylor Swift  szól ami elmegy de valahogy jobban vonzódom az alternatív rock zenéhez. A kocsisor szép lassan megindul, de 2 perc múlva megint állok. És akkor meglátom őt. A másik kocsiban van. Tökéletes arcával előre nézz. Valamit énekel ami megmosolyogtat. Haja kicsit hosszabb, van egy új tetoválása is. Fekete pólót visel a többit nem látom. Indexel innen gondolom a stadion felé megy. Észre vehette, hogy nézem mert a tekintete felém fordul, de én elkapom a fejemet. A tükörben látom a szemeiben a felismerést és a fájdalmat. Ekkor lesz nekem zöld a lámpa. Gyorsan megyek, talán túl gyorsan is. Leparkolok az étterem ahol már látom Julietet az ablaknál ül. Szép szőke haja ki van engedve, piros ruhát visel ami kiemeli a haját, és persze a rúzsát. Gyorsan bemegyek. Megölelem. Vele szembe foglalok helyet. Rendelek valami kaját, a pincér helyes fiú és látom Julietnek is nagyon bejön. És persze a pincérnek is.
- Láttam ma - mondom
- Kit? - kérdezz vissza
- Neymar-t - mondom, mire félrenyeli a kávéját. Rám nézz olyan most viccelsz nézéssel.
- Nem viccelek, Juliet. Láttam és ő is engem  - mondom
- Az a buzi. Ha hozzád mer érni én kifogom nyírni. Egyszer már bántott nem volt neki elég?! - szinte kiabál de leállítom.
- Kocsiban ültünk.
- Leszarom. Ha bánt., Tessa esküszöm nem állok jót magamért - mondja, én megcsóválom a fejemet. Megérkezik az ételünk, és enni kezdünk. Juliet még alázza Neymar-t. Persze én is mérges vagyok rá, nem is kicsit. Fáj az amit velem tett. Juliet pedig mint egy testőr úgy áll mellettem.  Az ebéd befejeztével legjobb barátnőm közli, hogy órája lesz így már siet is. Én is elindulok csak én a pláza felé megyek. A baba boltba megyek. Körbe nézek a ruhák között, ahol találok egy nagyon édes felsőt, kék alapon van, és egy aranyos kis maci van rajta. Kezembe fogom és látok egy Barcelonás felsőt. Nincsen rajta név, csak egy átlagos mez. Keresek egy nagyobb méretet és megveszem azt is. A kasszához megyek ahol nem olyan nagy a sor. 50 font-ot fizettem ami kicsit meglepett de annyira nem érdekelt. Ezután a könyves boltba megyek ahol nem találtam semmi kedvemre valót. Ezután egy ruha boltba ugrok be ahol már ismerősként fogad az eladó. Körbe nézek, sok ruha között. De nem találok semmit, és ekkor valaki bejön. Oscar hangját hallom arra kapom a fejemet, de van mellette valaki. Neymart ott áll szorosan mellette. Nem vettek még észre. Leengedem a hajamat, és gyorsan megpróbálok kimenni. Oscar észre vesz és segít elterelni Neymar figyelmét, így ki tudok menni. Ezután kocsiba szállok és legközelebb az Oxford Streeten szállok ki. Megkeresem a Young-ot és bemegyek. Az üzletvezetőm boldogan fogad. 2 ember van a boltban bent. Mindketten boldogan fogadnak mintha ezer éve ismernénk egymást pedig nem így van. Az egyik nő vesz egy ruhát amik pedig rendel tőlem egyet. Személyesen veszem le a mérteket. Megmondta a fazont és a színt majd kimegy. Ezután elszámolunk az üzletvezetővel. Sokat kerestem. Ezután hazamegyek. Otthon pedig a new yorki üzletemmel beszélek. 6 órakor szabad leszek és eszek valamit. A világ legegyszerűbb kajáját főzöm. Rántott hús és sült krumpli. Megeszek belőle egy csomót majd fürödni megyek. Megmosom a hajamat is. Luke ma jól viselkedett eddig. Most belelendül. Rugdos rendesen de kivételesen hidegen hagy. Felveszem a pizsimet, de még a nappaliban tévézek. A híradó megy és megszólal a telefonom. Megnézem ki hív és az ő száma fogad. Honnan tudja az új számomat? Egy ideje már csörög de felveszem.
- Igen? - szólok bele
- Tessa? - kérdezi. Hangja szinte sokkol. Megkel kapaszkodnom.
- Igen? - nyelek egyet
- Neymar vagyok - mondja
- Tudom.
- Kérlek bocsáss meg - kéri. Szarkaztikusan felnevetek. Felszisszenek Lucas rúgásától.
-  Menj ki a konyhába és törj össze egy tányért - mondom. Hallom ahogyan összetörik a tányér.
- És most? - kérdezi
- Kérj bocsánatot. - utasítom. Hallom ahogyan megteszi
- Kész.
- Történt valami? Nem, na látod ezt tetted most éppen velem is - ezzel leteszem a telefont.
Kikapcsolom a telefont és bemegyek a hálóba. Befekszem az ágyba de nehezen alszom el. Lehet, hogy meg kéne neki bocsátanom, de miért tegyem? Nem tudd mondani jó érvet. Lehet, hogy egyszer meg fogom bocsátani, de mint egy okos ember mondta: Megbocsátani meglehet, de elfelejteni sohasem.....

16.fejezet A legjobb család.......

2 napja itt dekollok Londonban. Napfény keltett fel. Felültem az ágyban, de nem tudom mit csináljak.  beletúrok a hajamba, de nem javít semmin. Talán haza kéne mennem, de ma vasárnap van, biztosan ott vannak a rokonaim is. Anyának szóltam, hogy itthon vagyok, és a pénzem is megjött a számlámra. Felkellek majd a fürdőbe megyek. Lezuhanyzom és felveszek egy cica nadrágot és egy nagyobb pólót.  A hajamat felkötöm. Megpróbálok enni, de nem sikerül. Nem tudom mit csináljak. Felülök a pultra. Írók valamit Juliet-nek majd kimegyek a mai újságért. Amint meglátom benne a címlapot már nem tetszik annyira. 

Neymar barátnője a legnagyobb bajban hagyta el.....

A brazil válogatott remek játékosa és barátnője a divat tervező Theresa Rose, azon a bizonyos estén mikor Neymar-nak kellett volna a támogatás szakítottak. Neymar megszólal! Bővebben a 6.oldalon 

Gyorsan odatekereg és megnézzem mit írnak. 

- Közös megegyezéssel lett vége a kapcsolatunknak még a meccs előtti napon, rájöttünk a távolság és a különböző munkáink közénk fognak állni, nekem pedig nem sokára edzenem kell a Barcelonával is, és hogy ne legyen nagy a kiesés gyógyulnom is kell. - nyilatkozta Neymar. Közös megegyezés, lehet, hogy ez csak egy indok arra, hogy elkerüljék a komolyabb dolgokat? Miss Rose nem kívánt nyilatkozni az üggyel kapcsolatban.  

Közös megegyezés, a közös megegyezés olyan mintha ártatlan lennél mégis börtönbe zárnak. Neymar próbált menteni de nem sikerült neki. És mint tudjuk neki sem jöhet össze minden....

Hónapokkal később jobban mondva 4 hónappal később még mindig Londonban dekkolok. Neymar-ral azóta sem beszéltem. Ocar-ral viszont annál inkább, a fiatal focista is itt van Londonban, hisz'  a klubja is itt van. Oscar sokat segít nekem, Neymar-t soha nem hozza szóba, de mikor Juliet-tel vannak egy szobában az halálos, ahogy egymásra néznek. Juliet van most csak itt nálam. 

Legjobb barátnőm éppen egy ruhát mutat amit a fiamnak vett. Fiú lesz. Ez az egy örömöm az életben, a kisfiam. Már meg van a neve. Lucas. Csak reménykedni tudok benne, hogy nem Neymar-ra fog hasonlítani. Ney-t azóta nem egyszer összehozták valami iszonyat ronda modell csajjal. A lány teljesen más mint én főleg kinézetileg. Kezemben a ruha amit J-Law-nak tervezek az Oscar-ra. A egyszerű lesz olyan igazi Jeniffer Lawrence-os. Ezután persze visszaterelődnek a gondolataim rá. Arra, hogy mikor tudd majd játszani  és az aggódás, hogy mikor épül fel. 

- Rá gondolsz, igaz? - kérdezi Juliet 

- Nem - mondom 

- Édesem, most töröld le a könnyeidet és úgy mondd el - mondja. Elmosolyodom. Letörlöm a könnyeimet. 

Felállok ás akkor rúg egyet a gyerek. Visszakel, hogy üljek. Majd jön még egy.  Csengetnek, Juliet megy ajtót nyitni. Oscar robban be, kezében a táskája ami jelzi, hogy edzésre megy. Lucas rúg még egyet, nem esnek túl jól, hiszen már elég nagy. 

- Érzem, hogy az apjára ütött. - mondom 

- Miért, olyan paraszt lesz? - horkan fel Juliet 

- Focista lesz mi? - mosolyog a focista 

- Igen - mosolygok 

- Nálunk a csapatban van helye - mosolyog. 

Sikerül felállnom. Mivel ma megyek anyékhoz már készen vagyok. Szombat van, kivételesen ma jön össze a család nem holnap. Anya és apa holnap utaznak Amerikába apa szüleihez. 

Felveszem a bakancsomat, és  a kabátomat. Felkapom a Táskámat. Barátaim követnek. Mivel a kabát ami rajtam szándékosan bő, így annyira nem látszik az, hogy gyereket várok. Elköszönök tőlük majd a kocsimba szállok és elindulok Northampton-ba. Hazamegyek anyáékhoz. Az út alatt valami szene szól, de nem érdekel, hogy mi. Mikor majdnem 3 óra alatt odaérek, újság írók veszik körül a házat kérezkednek, de érdekel. megyek tovább, egy kérdés megcsapja a fülemet arra válaszolok. Bemegyek, de összeveszem a családommal. Kimegyek a kertbe. Kezemet a hasamra téve hintázok. Talán most érzem a legjobban, hogy tönkre tett. Minden amit iránta érzek csak emészt, nem segít rajtam. Lucas, rúg egy kicsit de nem erőset. Hallom, hogy megjöttek. Nicole és a hülye családja. Bemegyek. Még kabátban, eddig direkt nem találkoztam velük, mert nem volt hozzájuk hangulatom. Mindig hétfőn jöttem vagy vasárnap reggel. Köszönök nekik. Végig néznek rajtam. Leveszem a kabátomat. A póló ami rajtam van 2 számmal nagyobb, de így is látni engedi a hasamat.  Nagynénémék csodálkozó tekintette nem lep meg, míg anyáék már tudják. 

- Hol vannak az ikrek? - kérdezem 

- Elmentek moziba - magyarázza az anyjuk. 

Nicole megvetően nézz rám, ahogyan a nagynéném is. Míg a nagybátyámnak leesik. Ő szomorúan nézz rám. Anya kéri üljünk le. Hozzák a kaját miközben mindenről szó esik, de főleg a ma esti meccsről mivel a családban mindenki brazil szurkoló, a beszélgetésből persze a néném és Nic kimaradt. Eddig. 

- És szegény Neymar - mondja, nekem pedig megáll a kezemben a villa. Magamon érzem a tekintetét. - Az a csúnya baleset, biztos fájt neki, igaz, Tessa? 

- Igen, biztosan-  mondom 

- Honnan tudnád - mondja gúnyosan - mikor akkora  már megcsaltad és elhagyod 

A düh olyan szinten jön rám mint még sosem, még a ringben sem éreztem ilyet. Gyilkos tekintette villantok rá. Anya tudja, hogy baj van, ők apával tudják mi történt, hogy a mostani helyzetem nem miattam van. Nicole is engem nézz, nem veszi észre szemeimben a dühöt, én viszont a gúnyt és a szánalmat igen.  Megtörlöm a kezemet majd felállok, semmi kedvem elmesélni neki mi történt, semmi kedvem róla beszélni. Megpuszilom anyát, és kimennék az elő szobába, de egy hang visszaránt. 

- Fáj az igazság, mi? - röhög a néném. 

Szemeimben már könnyek csillognak. 

- Nem tudtok semmit. Szerintetek saját hibámból vagyok itt terhesen! Nem! És, hogy kicsalt meg kit?Ő engem! De persze nem önszántából. Ha az embert nem szeretik sok mindent csinálhatnak ellene! - kiáltom, és felveszem a kabátomat majd kilépek a házból. Beszállok a kocsiba. Egyre gondolok miszerint nem szabad sírnom. Nem szabad sírnom, elég könnyet ejtettem már miatta. Beszállok a kocsiba, Nem is tudom mit csináljak. Csak megyek vissza Londonba és nem törődöm semmivel. Gyorsan megyek, talán holnap kapok is egy számlát e miatt. Otthon egyből elmegyek fürdeni. Bevágom magamat az ágyba, de nem tudok aludni. Kimegyek és bekapcsolom a tévét. Az egyik hír lesokkol. Neymar itt van. Itt van Londonban. Londonba jött. Itt van egy városba velem mikor én ezt nem akartam. Ezért mentem el onnan. És most itt van. Szerintem visszatér régi barátom a álmatlan éjszaka...

15.fejezet De te hozzám tartozol...

Lassan 1 hónapja vagyunk  itt, és már elég sok meccsen túl vagyunk, és nem rosszul szerepeltünk rajta. Minden  meccsen ott voltam Neymar mezében és szurkoltam.  Beszéltem a szüleimmel akik szerint mutattak engem a tévében.  Minden napunk csodálatosan telt míg együtt voltunk. De már lassan 3 hónapja rosszul léteim vannak. Émelygek és hányingerem van. Megismerkedtem az egyik német focista feleségével, Nennával aki nagyon kedves, nem mondta el mi baja van de látszik rajta, hogy valami nem oké, és persze ez Götzén is látszik, de eddig nem mertem rákérdezni. Nemsokára vagyis holnap lesz egy fontos  meccsük Kollumbia ellen. Arra készülnek most is, míg én Oscar barátom feleségére várok a reptéren a focista megbízásából.  Egy tábla van nálam " Oscar dos Santos famíliája" Mikor az emberek özönlenek ki, feltartom a táblát. Egy fiatal lány jön felém, kezében egy kislánnyal. Szőke haja van, és szerintem nem egy szépség a hölgy, igazából nem is csodálkozom anno, hogy inkább Juliet társaságát kereste a focista. Megtudtam Ludmillának hívják, de csak Ludy, a kislány pedig Júlia de igazából ezt Oscar-tól is tudom. Beszállunk a kocsimba ami igazából Neymar-é de hát ebbe van gyerek ülés és nekem a kocsim Londonban van. Ludy berakja a kicsit, ő beül mellém és megyünk.
- Te, Neymar barátnője vagy, igaz? - kérdezi
- Így van - mondom. És nem gondolok arra, hogy nemsokára véget kéne vetnünk a kapcsolatunknak. És persze az itteni fezetődző rühelli a kapcsolatunkat, mert szerinte a kedvencének nem egy nővel kéne csinálnia . Ludy mesél, és igazából egy kedves nővel van dolgom. Megérkezünk a szállodába. Nenna kint áll a szálló előtt, és Neuer-el dumál. Kiszállunk. Én köszönök, és ők is. Ludy megmondom Oscar szoba számát és mondom majd követem.
- Sziasztok - köszönök nekik.
- Köszönöm a ruhát, Tessa - mosolyog Nenna
- Semmiség volt - mosolygok
- Nekem nem csinálnál egy csini rucit? - kérdezi lányos hangon Neuer
- Nem is tudom, milyet szeretnél? - kérdezem
- Olyat amin az áll " Németország a világ bajnok" - mondja
- Álmaidban Manuel - röhögök. Megjön Götze így elköszönök tőlük mert mennek egy kis város nézésre. Bemegyek a szállodába, felmegyek és megnézem Ludy-t. De valahogy nem érzem jól magamat. A szobában helyet foglalok.
- Nem is mondtad, hogy terhes vagy - mosolyog
- Mert nem is vagyok - válaszolom
- Tessa....édesem, én is ilyen voltam mikor  gyereket vártam, és persze  pocakod, édesem már egy kicsit gömbölyű, de nyugi csak az venné észre aki gyereket vár - kacsint rám.
- Az lehetetlen - mondom magam elé
- Miért, ne mondd nekem, hogy nem csináljátok - röhög fel
- De csináljuk .- válaszolom.
- Na látod - mosolyog- menny el orvoshoz, Tessa, és ha az vagy örülj, ha nem akkor is - mosolyog rám.
Ezután elmegyek a szobámba. Lezuhanyzom. Kivasalom a hajamat, és befonom. Sminkelek. Egy fehér ruhát veszek fel, egy zoknit és a bakancsomat. Pénzt rakok el. Taxit fogok és elindulok a kórházba. Mivel magánkórházba megyek így eléggé tiszta a hely.  Bejelentkezem. Nem sokan vannak előttem, így még ma sorra fogok kerülni. Újságot olvasok, de nem köt le ahogyan semmi sem. Csak arra tudok gondolni Neymar mit fog gondolni, ha terhes lennék. Vajon igaza van e Ludy-nak. Lenne benne ráció. Nekem nem lenne gond, hogy gyerekem legyen. Ruhákat tudnék tervezni, főleg úgy hogy a fele már készen van, a rendeléseimnek. Végre én következem. Befektetnek az ultrahangoz. Leveszem a ruhámat. Az orvos nő így annyira nem gáz, hogy így vagyok. Bekenik a hasamat azzal a hideg nyálkás cuccal. A gépet a hasamra helyezik.  Az orvos a képernyőt nézve folyamatosan elmosolyodik. Boldognak látszik. Felhangosítja a hangfalat. Szívdobogás. Megmutatja a képernyőt. A gyerekem van a képernyőn. Ott van a képe, ahogyan a hasamban van. Megtudom mi mije. 3 és fél hónapja várok gyermeket. Ezután megmutatja mije hol van- Kapok egy képet. ÉS elmondja, hogy Spanyolországban van egy kollégája aki nagyon jó orvos, de megadja a telefon számát. Ezután mehetek utamra. Mivel még Neymar biztos edz így bemegyek egy Starbucks-ba. Teát iszom. Mikor végeztem elmegyek. Gondoltam vissza sétálok a szállodába, csak 2 utcányira van innen. Körbe néztem közben és nem is olyan rossz hely ez a Rio. Kellemes talán még tudnék is itt élni, persze ha nem húzna a szívem haza, vagyis immáron Barcelonába, de London marad mindig azt otthonom. Egyként foci rajongó főleg lányok felismernek és képet kérnek, amit meg is csinálok nekik azonban valaki azt mondja:
- Imádom a ruháidat, nem is hiszem el, hogy itt van Rióban - mosolyog rám a lány
- De nem is Neymar miatt ismersz? - mosolygok
- Mi? Nem. Tegnap tudtam meg, hogy együtt vagytok - mosolyog
Szóval már én is híres vagyok, na ezt neked Santos.  Mikor a szállodába érek már késő este van. Nenna kék hajú barátnőjét látom az egyik német focistával beszélgetni ha minden igaz, Schürrle Oscar sokat dumál vele. Felmegyek a szobába, de nem vagyok egyedül. Nem Neymar van ott hanem a brazilok  edzője és még két csávó akiknek nagyon fontos a válogatott. Azonban Ney nem volt itt. ÉS üvegek voltak az asztalon. Sok üveg. Egy női kabát a kanapén. A képet könnyű összerakni és ha eddig nem lettem volna benne biztos most a nyögés hang.  Körbe nézek. Könnyek gyűlnek a szemembe. Mintha kést szurnának belém és minden nyögéssel egyre többet..és többet kapnék. Míg végül meghalok. És eszembe jut a gyerek a hasamban. A fontos csávók nagyon mosolyognak, de én leszek a nevető harmadik.
- Idióták - mondom
- Mi? Nem lehet Miss.Rose, hogy maga az? - kérdez vissza Luiz Felippe
- Nem, maguk. Neymar-nak és nekem gyerekünk lesz - válaszolom mire a mosoly az arcukra fagy.
- Mi?
- Jól hallották, Ney-nek egy gyerek nagyobb örömet okozna, és persze jobb formában lenne, mint másnaposan, és egy dugás után. De maguk tudják. De így? Két embert veszít el egyszerre - mondom
- Csak egyet, a másikról nem kell tudnia - mondja valamelyik okoska
- Nem is fog - mondom
- De, hogy biztosan vetesse el -közli
- Majd pont egy segglyuk mint maga fogja megmondani nekem mit tegyek a gyerekemmel - üvöltöm.
- Vigyázz a szádra - válaszolja
- Hát persze, Mr.Seggarc, Mr.Anyaszomorító, és Mr...hmm? hogy nevezem el magát Luiz, Mr. idegesítőállatakinemnyerimegavbt! Kívánom, hogy a németek vagy valaki verje majd őket szarrá! - üvöltöm.  És a végére az a tipikus hang a hálóból. Bármikor felismerem azt a hangot. Neymar éppen most végezte be a dolgát. Elfog aludni és az a ribanc lesz mellette. De én....én a legelső járattal elhúzom innen. Bemegyek a hálóba, már tudom, hogy alszik. Összeszedem a ruháimat, és mindenemet. A kotnyeles csávók már eltűntek úgy látszik vége a kefélésnek, mert ez az nem szex ez kefélés volt, vége ennek és eltűntek ők is. Furcsa perverzió ez. Kimegyek de nem tudom hová menjek vagy merre vagy kihez és mit tegyek. Talán mehetnék Oscar-hoz, ő vele lettem a legjobba, míg itt voltam. Aztán ott van Nenna, de ők Götzével élvezek egymást, aztán Neuer, ő egyedül van. Igen hozzá megyek. Lemegyek a lifttel a német emeletre. 45-ös szoba az övé. Bekopogok. Ajtót nyit. Meglát kisírt szemekkel, és a böröndömmel. Magához húzz.
- Itt aludhatok? - kérdezem sírva
- Persze - mondja, beenged és hozzá a börőndömet is.
Leülök a kanapéra. Leül mellém, és megfogja a kezemet.
- Tessa, mi a baj? - kérdezi
- Neymar...egy kurva....Luis Felippe....minden - síróm. Mintha ezer kés lenne bennem ami nem jön ki. Nem is fáj...nem lehet elmondani mi ez amit most érzek. Nincsenek rá szavak. Mintha valaki kivenné a szívemet, és üres lennék. Üres vagyok, hihetetlen nagy hiányérzettel.
- Tess....megcsalt? - kérdezi a focista mire bólintok. Magához ölel, és édes szavakat suttog, hogy ha egyszer együtt játszanak majd megkéri Müllert, hogy jól taknyoltassa el, ez megmosolyogtat.
- És terhes vagyok - mondom, és sírók tovább
- Akkor nem csak Müller-től fog kapni - mondja, és magához ölel.  Elmegyek lezuhanyzom, majd kérek Neuer.től egy pólót. Mivel a csávó kétszer akkorra mint én így a térdemig ér a pólója.
- Én alszom kanapén, sajnos csak egy ágyam van - mondja.
- Nem, Manuel de aludj az ágyba nekem jó a kanapé - mondom
- Terhes vagy - mondja
- Te meg nagy
- Neked összetört a szíved - mondja
- Jól van - mondom és befekszem az ágyba.

Reggel Neuer, reggelivel vár amit a szobába hozatott. Megköszönöm neki. Leül mellém az ágyra. A fájdalom nem szűnt meg létezni. Megkapcsoljuk a tévét. Foci hírek, hogy ma nem tudom milyen meccs van. Aztán bulvár. Nincsen benne rólunk szó. Ezután egy dühös hangot hallok meg az ajtón kívülről jön. Az ő hangja ahogyan tombol, és azt mondja biztos Nennával van. Oscar hangja is jön. Ő nyugtatja. Ney azonban mindenkit meg akar verni. Götzéhez megy, de a focista azt mondja nem vagyok ott. ÉS most jön Neuer. Ránézek mire megcsóválom a fejemet. Bemegyek a fürdőbe. Manuel pedig az ágyneműjét visszarakja az ágya a bőröndöm pedig az ágy alá kerül. Ajtót nyit.
- Itt van? - kérdezi reménykedve. Az utolsó esélye mert tudja, hogy csak hozzájuk jönnek a németekhez.
- Ki? - kérdezz vissza - és hol van Tessa
- Manuel, Tessa az éjjel elment. Csináltam egy hülyeséget - sírja már szinte
Sajnálom itt nincsen - mondja, és becsukja az ajtót. Neuer kinyitja a fürdő ajtót, a nyakába ugrok. Sírók. Megnézem a gépen mikor lesz gép Londonba, és azt mondja ma este, foglalok rá helyet az első osztályra. A focista rám mosolyog. Felöltözőm majd lemegyünk ebédelni, azonban ebédnél ott van ő is. Fel ismer. És persze fontos csávók sem hiányoznak. Veszek magamnak kaját és leülünk Manuer-el.
- Manu! - hallom meg Nenna hangját. Götze megjelenik leül mellém, Nenna Neuer mellé. Nem kérdezik miért nem eszek, és miért vetek halálos pillantást, a brazilokra. Talán hidegen hadja őket. Neymar is néha felém nézz. Ők felállnak és elmennek. Mi befejezzük a kaját, és felmegyünk a szobába. Elfog az émelygés, és a rosszul lét. Előveszem a fotót amit tegnap kaptam. Elsíróm magamat. Felveszem a bakancsomat, és kimegyek a szobából. Csak megyek körbe körbe a szálloda körül, de nem segít. 5.körömnél belebotlok Oscar-ba. A focista rám mosolyog. Elmondom, hogy haza fogok menni Londonba aztán majd anyáékhoz északra. Ő bólint. Ezután megyek tovább, a város mint egy akna mező, mindenhol őt látom. Mindenben amit együtt csináltunk, mikor mint a gyerekek elkesztünk veszekedni a fagyin. És a szökőkútnál mikor egymást fröcsköltük, és a végén mindketten bent voltunk. Elindulok vissza...szinte látom magunkat ahogyan kézen fogva megyünk. Felmegyek a szobába, ismét kisírt szemekkel. Leülök a kanapéra, Manuel mellém ül, a szobában tartózkodó Nenna pedig elém ül.
- Egy ajtó bezárult, és egy másik pedig kinyílik - mondja
- De miért olyan kibaszott erősen csapták be azt az ajtót? - kérdezem mire Neuer megölel.
- Majd lesz más! - súgja
- De nekem ő kell, Manu - síróm
Mivel az idő már későre jár, így el kell indulnom a reptéré. Elköszönök tőlük. Németországba invitálnak.
- Ha nyertek elmegy hozzátok - mosolygok. Götze is befut. Ő is megölel, majd egy legalább egy hamis mosolyt majd az újságíróknak Londonban.
Taxival megyek ki. Becsekollok, majd egy luxus helységbe kísérnek. 1 órám van még, így írók egy üzenetet.

Nem tudom tudtad mit teszel. Nem is érdekel de megtetted. Ma sétáltam. Olyan volt az egész város mintha aknákkal lenne tele...mintha egy elhagyott csata mezőn járnék és az ellenség vissza tér...és megöl. Nem is tudom, mit akarok mondani. Talán azt, hogy szeretlek.  Tudod mikor leesett mit csinálsz, mintha leszúrtak volna. Remélem egyszer majd rájössz, hogy az alkohol és a szexnél van értékesebb..mint az szerelem és a hűség. Tudom nem értelmes amit írók. De nem is gondoltam át. Egy dolgot viszont igen. Szabad vagy. Nem vagy már az enyém, nem vagyok a tiéd, senkié nem vagy ahogyan én sem. Vége van. Nem fogunk találkozni. Remélem egyszer megkomolyodsz. Sok sikert kívánok.... 

Elküldöm. És kikapcsolom a mobilt.
Lassan beszállhatok. Felmegyek a gépre. és elfogalalom a helyemet.  Kényelmesen elhelyezkedem. Bekapcsolom a gépen a székbe épített tévét a vb megy, angolul. Kolumbia-Brazília. Nézem a meccset, Neymar-t sokszor mutatják közelről. Sok a szabálytalankodás, Neymar pedig nincsen formában. És a baj a végén jön. Egy kolumbiai játékos háton rúgja. A focistám nem tudd felállni. Csak fekszik, ordít. Szájáról egy nevet olvasok le. Tessa.....Sírva fakadok. Orvosok jönnek érte. Fáj a szívem. Elviszik őt. Innentől nem is kívánom nézni a meccset. Kikapcsolom. Bedugom a fülemet, és hogy ezt megtehessem bekapcsolom a telefonomat. Azonban ott van két üzenet. Egy barom ami az örökére utal. És egy másik ami sokkal több könnyet hozz.

De te hozzám tartozol..

14.fejezet Családi körben

Hónapokkal később mind a ketten sikeresek vagyunk. Én mint ruha tervező, és divat tervező, hisz' divatba hoztam a bakancsot! Young pedig híres, én pedig gazdag vagyok, alig pár hónap alatt. Neymar-nak végett ért a szezon. Túl éltük a telet, együtt. Szerelmes vagyok. Tudom, hogy szeretjük egymást. Ma pedig a repülőn vagyunk, Brazíliába tartunk, hogy Ney benne legyen a válogatottba vagyis már benne vagy csak, hogy edzeni eddzen velük, és persze majd Júliusban egy hónap múlva kezdődik a VB.  Ha pedig vége a VB-nek vége ennek ami köztünk van, de persze csak ha így akarjuk. Akkor már nem kapok majd fizetést mert vele vagyok, csak vele kell lennem. A gép 10 perce szállt le Londonban ahonnan megyünk tovább magán géppel Brazíliába, és persze  a csapat Európai tagjai is velünk tartanak. Legnagyobb örömömre Oscar mellett fogok ülni mert valami állat nem Ney mellé ültetett.  Mikor megérkezünk Thiago Silva Neymar nyakába ugrik. Én csak állok ott. Neymar üdvözli a társait.
- Srácok, bemutatom a csajomat, Theresa Rose! - mondja én pedig intek és látom, hogy Thiago egy Young nadrágban van.
- Sziasztok! - mondom - Enyém a Young és Neymar
Erre magához ölel, és megpuszil. Felé hajolok és megpuszilom a srácot.
- Kire várunk? - kérdezem
- Oscar-ra! - mondják egyszerre és megérkezik az emlegetett szamár. Kék felsőt visel, egy farmert és bakancsot. Ezután pedig egyszerre elindulunk és felszállunk a gépre. Én el is foglalom a helyemet Oscar mellett. Neymar beengedi maga mellé Thiago Silvát, és leül kívülre. A brazil aki mellettem ül rám mosolyog, és beszélni kezd. Mesél a szezonról arról, hogy ő is hordja a ruhámat.
- És a nők? - kérdezem
- Hát...Juliet-tel volt valami de találtam egy brazil lányt akit azt hiszem szeretek - mosolyog
- Juliet nem is mondta - húzom el a számat. - de gratulálok.
Ezután zenét hallgatunk. Ugyan az a zenei ízlésünk.

5 órája itt vagyunk de még mindig nem vagyunk ott. Ekkor kezdek könyörögni.
- Thiago léci engedj oda!! - kérem. Ney csak mosolyog, de a brazil nem enged.
- Nem.
- Lécci.
- Nem.
- Kérlek - kérlelem
- De te ülhetsz Oscar mellett - mosolygok
- De én Ney mellett akarok  - mondja lányos hangon
- De ő az enyém - mondom
- Nem érdekel - mondja és keresztbe teszi a kezét, és elmegy vécére. Mikor bemegy én felállok és gyorsan leülök Neymar mellé. Megpuszilom, de ő magához húzz, és csók lesz belőle. Beletúrok a hajába, ő pedig az arcomat simogatja. Lassan csókolom őt meg. Megpuszilom az arcát mikor vége lett. Azonban ő megint megcsókol csak most valaki megzavar.
- Igen? - nézz fel a pasim
- A helyem? - nézz rám
- Ott - mutat a régi helyemre. Thiago fejét csóválva leül a régi helyemre. Ezután pedig megint megcsókol.

A kilátás a szobánkból egyszerűen gyönyörű.Tökéletesen látszik egy Brazília város . Neymar átkarol hátulról. Belepuszil a nyakamba. Én is megfordulok és átkarolom őt.
- Bemutatlak a családomnak - mondja
- Ne -  mondom
- De - csókol meg - gyerünk megyünk.
Megfogja a kezemet és elindulunk. Taxit fog, és irány a családi ház. Azt sem tudom mit csináljak. Mikor megérkezünk, megfogja a kezemet, és bemegyünk. Egy fiatal lány nyit ajtót, és egyből Neymar nyakába ugrik. Ő is átkarolja. Bemegyünk, már meg van terítve. Egy nő gondolom Ney anyukája leültet minket. Leülök a Neymar mellé.
- És ki a hölgy? . mosolyognak rám
- Theresa Rose vagyok - mosolygok. Mindenki bemutatkozik nekem, és enni kezdünk. Nagyon finom az amit kapok nem is tudom mi a neve. Neymar pedig nagyon boldog. És boldogsága akkor lesz a legnagyobb mikor megjön a kisfia. Davi nekem i örül de le sem száll az apjáról. Megismeri Davi anyukáját aki kedves velem, és elmondja, hogy ők ketten csak barátok és egyszer részegek voltak, és lett Davi. Aranyos nő. ÉS Nemyar húga, Rafa hiperaktívabb nem is lehetne. Minden megmutatott náluk én pedig érdeklődve hallgattam, őt és az anyukájukat. Elmondták, hogy Neymar-nak szinte mindig volt egy tucat labdája a szobájában és hogy a szomszédnál a kertben is egy pár. Én ezen csak mosolygok. Mutatnak kiskori képeket. Este pedig az egész család kiment a kertbe focizni. Én lettem a kapus, a család 3 focistája, a két Neymar, és Davi pedig csatárok, Rafa a másik kapus. Ney anyukája a bíró míg Davi anyukája a bíró segéd. Neymar-ral voltunk egy csapatban csak mi ketten és persze hagyta nyerni a másik csapatott. Este azonban haza kellett menünk.
- Szeretnek - mondja
- Tessék? - kérdezek vissza
- A családom - mosolyog
A szállodában, pedig lezuhanyzom majd lefekszem aludni. Neymar is lefürdik és jön mellém aludni. Hozzábújok. Boldog voltam.....még....

Sziasztok!
Hogy tetszett a rész? 
Nem volt túl esemény dús de ezért még is valami. 
Holnap suli:( Sok sikert hozzá! Nekem kell is majd! Nem tudom hogy jönnek majd a részek de próbálom tartani a szombatot:)