8.fejezet

A kertbe sétáltam ahol beültem az egyik fotelbe és elővettem a füllhallgatómat és elindítottam rajta a Bastille egyik számát. Hallgatom Dan csodálatos hangját, miközben megérem hogy valaki közeledik felém. Nagyon magyarázz az a valaki de én oda sem figyelek rá. Azután egy másik nyávogós hangot hallok.

- Tess...én sajnálom - hallom meg a fülemben a hangja. Mindjárt elsíróm magamat de  nem engedhetem hogy bántson. Felállok és felmegyek  a szobámba, ahol meglátom a régi dolgaimat. Felnézek a plafonra ahonnan Oscar, a legjobb barátnőm és még néhány zene nézz rám.
- Theresa! - hallom meg anyám nővérének  a hangját. Megnézem magamat a tükörben, a tükörben meglátom a rajzaimat amiket felveszek és a táskámba rakom. Elindulok le ahol a fél családom ott van. Nic győzelem ittas mosolyt villant rám ahogyan az anya is. Az ikrek focizni invitálnak, én pedig el is fogadom. neymar mellém áll és a kezemet fogná meg, de én arrébb állok, kérdően nézz rám, mire én összedörzsölöm a két ujjamat ezzel jelezve, hogy csak a pénz érdekel. Anya pedig ekkor toppan be. Egyből meglepődik hogy mindenki itt van, elsőnek engem ölel meg amit viszonzok is egyből. Nem is értem anyám meg a néném hogy lehetnek testvérek. Anya szerényen öltözködik, míg a néném......nem nagyon. Elveszem anya cuccait és felsietek vele addig a többiek leülnek enni a kertbe.  Én is csatlakozom leülök Will mellé aki Neymar mellett foglal helyett. Mindenki nagyban beszélget engem kivéve.Senkit nem érdekel, hogy velem mi van. A kaja viszont borzalmas, szerintem haza felé útba ejtek egy Nando's-t. Mindenki próbál jó ízűen enni, de senkinek sem sikerül. A tányérokat elviszik az ikrek pedig focizni indulnak, míg én a helyemen maradok, és zenét hallgatok. 

- Tess! - látom meg előttem Connort, kiveszem a füllest, majd elhúzz a pályára. 

- Neymar lesz a kapus, mi pedig 11-est lövünk - ismerteti a tervet Will, én bólintok. És ekkor bevillan ördögien mosolygok a "pasimra". Édes lesz a bosszú. Leteszem a labdát majd célzok és elővöm. A labda tökéletes célt talált Neymar férfiasákánál. A focista összeesik és közben pedig cérna vékony a hangja. Én pedig sürün bocsánatot kérek. Odamegyek mellé, és a fülébe súgom: 

- Máskor így játssz velem - mondom majd felállok és leülök egy kerti székbe messzi az asztaltól. Nicole rám nézz, és leül mellém. 

- Na, mi van csak nem megverted abban úgy is jó vagy - mondja, és közben lesajnálóan nézz. 

- Na, mi van nehéz elfogadni hogy egy gazdag pasinak én kellek - mosolygok rá kelletlenül. 

- Nem,de......tudod velem smárolt - arcán gonosz vigyor ül. 

- Velem meg lefekszik - hazudom, és felállok. Elköszönök anyától, és megígérem holnap is eljövők. Neymar egyből feláll és a nyomomban jön. Én gyalog megyek, azonban ő beül a kocsiba, és mellettem jön. 

- Tessa mi baj? - kérdezi. de én  észre sem veszem csak elkanyarodok és bemegyek a Nando's-ba. Kérek egy csirkés hamburgert, de valaki előttem fizet. Neymar! Utálom. 

Leülök egy helyre ő pedig elém. 

- Tessa...- kezdi 

- Van róla fogalmad, hogy mi a francot tettél? - kérdezem hangosan  - a fal amivel magamat védem felett szembe már nem volt, de megismerted az igazi Theresa Rose-t, talán már a múltat is elmondtam volna, de ma.....a falam vagy négyszer akkora lett - mondom a szemébe és elindulok. Persze ő jön utánam. Buszra szállok így már nem tudd követni. a Szállodában a szobánkba megyek, majd lefekszem az ágyba. Be kell ismernem, el kell kezdtem szeretni őt, és talán még elmondtam volna neki a titkomat is, de nem teszem ezek után a kapcsolatom minimális lesz vele. Ajtó csapást hallok, az ágy pedig besüpped. 

- Tessa, én sajnálom. Nem tudtam mit csinálok, de közben csak rád gondoltam  - mondja, nekem pedig elkezdenek folyni a könnyeim. Megérzem a karjait a derekam körül. Megfogom a kezét majd átkulcsolom azokat.  Neymar így még jobban hozom bújik. Megpuszil. Én pedig robbanok. Kiszakítom magamat a kezei közül, és felállok.
- Nem érdekel, hogy rám gondoltál, érted? Nem érdekel. Most már nem érdekel veled kapcsolatba a pénzem kívül semmi. Ha visszamegyünk nem leszek már veled, keresek magamnak egy olcsó szállodát, és majd dolgozom ott hogy valahol lakhassak, de veled nem leszek többet - kiabálom, mire ő felül, majd szép lassan feláll.
- Tudod, Tessa kibaszottul nem vagyok senkid, hogy felelősségre vonhass. Ha csak a pénzem kell, már mehetsz is költeni..- köpi felém a szavakat. - azt hittem te más vagy.
Akaratlanul is elkezdtem sírni. Fájtak a szavai mert nem tudja miket mentem keresztül. Kimegyek a szobából, és leülök a kanapéra. Bekapcsolom a tévét ahol valami mexikói sorozat megy, így azt nézem hiába borzalmas. Megérzem ahogyan Neymar közeledik, egy takarót terít rám, de én azonnal le is rúgom azt. Megpróbálja még egyszer de megint lerúgom.
- Most megint mi  a bajod? - kérdezi a hangjában enyhe szarkazmussal.
- Én más vagyok. - jelentem ki. - nekem nem kell tőled semmi
- Persze, mert van egy múltad? És mi van abban a múltban? - kérdezi szarkuztikusan. Ha tudná! Ha tudná miken mentem keresztül. Felülök így látom már az alakját.
- Mi van a múltadban? Anyuék elváltak? Drogoztál vagy kurva voltál? Estleg szegény voltál? - kérdezi szarkaztikusan miközben gúnyosan röhög. Felállok, elé lépek és lekeverek neki egy pofont. Az én kezem fáj az ütés erélyétől. Arcán ott van a tenyerem nyoma. Diadal ittasan mosolygok.
- Annál kicsit komplikáltabb. Nem voltam se kurva, sem drogos. És majd pont neked mondom el mi?
- Te elvileg mindent tudsz rólam  - nyögi ki
- Rólad mindenki tudd mindent - válaszolok majd visszafekszem a kanapéra. Neymar elmegy, majd visszatér a kabátommal amit rám terít. Magamon hagyom hiszen ez az enyém. A focista visszamegy a szobába és gondolom alszik tovább, míg én itt maradok. A sorozat valami szerelmes résznél jár. Hányok a romantikától. Soha nem voltam romantikus, és ez nem is fog változni. Nekem a tökéletes randi egy mozi teremben van, ahol az embereket poconral dobálod meg, vagy egy Mekibe, nem egy puccos étterembe. Nekem szőke herceg sem kell fehér lovon nekem elég ha hercegem biciklin jön. Nekem nem kellenek a nyálas éjszakák, nekem elég egy éjszaka ahol csak velem foglalkozik. Nem kell a nap minden percében egy szeretlek, mert tudom, hogy így van. Felállok a kanapéról majd a hálóba megyek. Neymar nem alszik helyette a telefonját nyomkodja. Érkezésemkor rám pillant. Elmosolyodom.
- Ha tényleg tudni szeretnéd a múltamat, holnap megmutatom - válaszolok, mire felül.
- Biztos?
- Ha nem árulsz el, biztos - mondom - elvégre másfél évig ki kell bírnom téged
- Tessa, ha nem akarod - áll felém majd felém jön. Megfogja a kezemet, rajtam pedig jóleső borzongás fut végig.
- Szerinted miért kérdezem? - mosolygok rá kínomban. Kifogok előtte tárulkozni. Megmutatom neki ki voltam, mert azt a Tessát nem ismeri aki borzalmas dolgokat tett. Ő csak a nyomi Tessát ismeri.
- Kedvellek Theresa, nem tudom miért tettem azt amit tettem, de sajnálom. - mormogja. Szavai meglágyítanak.
- Tudod mit, én is kedvellek - mondom, mire elmosolyodik. Egyre közelebb jön a feje mire a szemeimet lecsukom és várom a csókját. Érezni akarom az ajkait az ajkamon. De nem jön. Helyette röhögését  hallom meg.
- Azt akarod, hogy megcsókoljalak - röhög, mire én is elmosolyodom. Szemei bevannak csukva úgy röhög. Azt hiszi meg akarom csókolni? Igen, akarom. Hát akkor így is teszek. Mikor az ajkaink összetalálkoznak, bennem valami megmozdul. Neymar meglepődik, de egyből csókol. karjait a derekam köré fonja, míg én a hajába túrok. Megharapja alsó ajkamat ezzel pedig egy apró nyögést csikar ki belőlem. Belemosolyog a csókba. Nyelveink táncot járnak. Levegőhiány miatt válunk el. Neymar kajánul mosolyog, én pedig pirulok.
- Szóval megcsókoltál - mosolyog rám
- Szerintem eléggé érezheted - mosolygok
- Te. Jó. Isten. Theresa Rose, mosolyog! - kiabálja
- Ne szokd meg!
- Fogsz te még mosolyogni
- Kötve hiszem - jegyzem meg, és az ágy felé sétálok. Befekszem oda, Neymar pedig mellém. A focista közelebb húz magához én pedig megfordulok. Karjait az arcomra teszi és simogatni kezd. Én pedig a kezét simogatom. Behunyom a szemeimet, és már nem simogatom.
- Asszem, kezdek beléd szeretni - hallom meg még Neymar hangját. Mire bennem valami megmozdul. Elmosolyodom. És végül elalszom.

Sziasztok! 

Remélem tetszett a rész, de most azért szolnék párszót, hogy a részek Szombaton fognak ezentúl érekezni. Nem hiszem, hogy a héten hozok még részt, szóval "jó" sulit kívánok nektek. Lesz még rajtam kivül valaki 8.-os? Én iszonyatosan félek, és nem akarok elválni az osztályomtól. 

7.fejezet

A csókja édes volt és mohó, mintha tudta volna, mi lesz a következő tettem és a hozzá párosított beszédem, miszerint "Nem vagyok a csajod." De nem, most nem ez jött. Még mindig sokkban voltam a vallomásától, azaz, hogy kedvel engem. Olyan, mintha köd szállt volna az agyamra és ebben a pár másodpercben elfelejtettem volna mindent és mindenkit. A múltamat, Matthewal és a titkommal, a falat, amelyet e férfi készül ledönteni, anyámat és még minden más negatívumot ami régi időkre visszamenően mély sebeket ejtettek bennem. Ezekben a pillanatokban csak a jelennek éltem és kizárólag a számra tapadt srácra öszpontosítottam. Levegő hiányában váltunk el, én azonnal lesütöttem a szememet, meglepődtem magamon és gyorsan valami kifogást kerestem, hogy ez miért nem történhetett volna meg. De sajnos, vagy nem, nem találtam egyet sem. Neymar arca önelégült mosolyra húzódott, ő is tudta, hogy mire gondolok. Reakciómat látva kicsit visszavett a öntelt arckifejezéséből és az ujjaival megtalálta a lehajtott fejemet majd az állam alá nyúlva óvatosan kényszerítette, hogy szemeibe nézzek. -Folytathatjuk ezt a nap további részében én nem ellenkezek - tért vissza önmaga. -Barom! - suttogtam a fülébe. A szája még nagyobb mosolyra húzódott majd egy puszit nyomott a homlokomra. Felállt és a konyha felé sétált. Beálltam az ajtóba és nekidőltem, néztem ahogy tesz-vesz. Gondolom nem vett észre mert elkezdett utánozni: "Nem vagyok a csajod! Barom! Miért vagy kedves?" és ehhez hasonlók. Ha most lélekben százszálakéban itt lennék biztos, hogy már üvöltenék vele de mivel még mindig a történtek hatása alatt vagyok, valahogy inkább megmosolyogtat. Persze meg kell tartanom az imidzsemet úgyhogy megfogok egy almát az asztalról és a fejére célzok. Mivel ebben elég jó vagyok, a gyümölcs a kijelölt hely felé repül és csodálatos pontossággal találja el a cél személyt. - Nem...így...beszélek.- tagolom, hogy jobban megértse, persze közben elröhögőm magam. - Héé! - Fogja az eltalált területet.- Miért bántasz? - játssza túl magát, közben széttúrja a tökéletesen beállított haját. Nem mintha én nem tettem volna ezt az előző tevékenységünknél... Hirtelen elfog a fáradság, pedig tudom, hogy még korán van. Neymar megfordul és odajön hozzám, átkarolja a derekam, magához húz egy csókra de én elfordítom a fejem így az arcomra kapom a csóknak indult pusziját. -Elmegyek zuhanyozni - suttogom a fülébe. - Hat óra van! Van valami baj? - kezd aggódni. - Nem dehogy csak elfáradtam. Tudod Juliet eléggé letud fárasztani. - nevettem el magamat erőltetten . Neymar elmorgott egy "oké"-t, a kósza haj tincseimet pedig a fülem mögé tűrte. Elhúzódtam az érintése elől, nem akartam magam kínozni. Az irányt a fürdőszoba fele vettem. Gyorsan levettem a ruháim, összefogtam a hajam, lusta vagyok most hajat mosni, majd beálltam a kádba. Zuhany közben még mindig a csókon jár az eszem. Fogalmam sincs miért jelentett ennyit ez a csók, erőt adott de mégis elgyengített. Ki kéne kapcsolni egy kicsit az agyam, nem kéne ilyeneken aggódnom, csak sodródni az árral. Mire végeztem az agyam kitisztult. Csodákra képes egy ilyen kis fürdő. Elhúztam a zuhany függönyt, kinyúltam a törölközőm kijelölt helyére, az enyém szokott alul lenni, hogy jobban elérjem, bár nem vagyok annyira alacsony. Francba! Nem hoztam be se a törölközöm se a pizsamámat. Csak egy kis törölköző volt itt amibe hajmosás után a hajamat tekertem. Persze az nem takarna semmit és nincs sok kedvem előtte(!!) anyaszült meszteleül mutatkozni, bár van egy sejtésem, hogy Neymar ezt biztosan értékelné. -Neymar!- álltam az ajtó elé, még mindig csurom vizesen, a fürdőszoba padlója tiszta víz volt mert csöpögött rólam a víz. -Igen? - Khm é-én, kinthagytam a törcsim és a pizsamámat is...Ide tudnád hozni? Lécci? -Hááát..nem is tudom! Bennt van az én törölközőm! Azzal megtörölheted magad. -Ahj a lusta disznó! -Biztos vagyok benne, hogy én ahhoz hozzá nem nyúlok! Hozzá ért a micsodád! -Adtam az érthető választ. -Fogsz te még azért a micsodáért könyörögni! - ordította röhögve. Hogy Az A! Megölöm! Az álmosság egy másodperc alatt kijött a szememből. -Barom! - Itt van a törcsid, azt megtaláltam de a pizsamádat nem, elhoztam az egyik pólóm és egy boxert. Remélem megfelel. - Hát végül is jobb mint a semmi. - Ráakasztod a kilincsre majd elveszem. - Kérdeztem. -Nem! Nyúlj ki érte, itt tartom.

*Neymar* 

Szeretek az agyára menni. Akkor olyan édes, még ha el is küld ilyenkor melegebb éghajlatokra. Hallottam ahogy sóhajtott majd kattan a zár és nagy nehezen kinyínyik az ajtó. Persze csak egy résnyire, amin épphogy kifér a keze. - Még ma ha lehet. -Varázs szó!- énekeltem. - Lécci! - A másik is! -Kössz. Átnyújtom neki a darabokat majd visszafordulok a nappali felé. "Barom" hallom, hogy suttogja. "Hallottam!" Ordítottam röhögve vissza. Szinte láttam magam előtt az arcát, hogy forgatja a szemeit. Hamarosan kijön és letelepedik mellém. A pólóm compközépig ér neki, és tökéletes rálátásom van gyönyörű lábaira. -Én megyek lefekszem, de előtte még eszek valamit.- mondta. Látszott, hogy kicsit zavarban volt, hogy csak ennyi ruhában mutatkozik előttem. Majd mielőtt válaszolhattam volna elment a konyhába. Kapcsolgattam a tévét majd megálltam egy sport csatornánál. Hát még is csak focista vagyok nem? Éppen egy régi Barcelona - Celtic meccs ment, a negyvenedik perc körül járt amikor már 2:0 ra vezettünk. Persze tudtam, hogy kevesebb mint négy perc múlva belövök egyet aztán még utána kettőt. Szeretem ezt a meccset 3 gól egymás után nem olyan rossz. Persze nem állunk meg 5:0-nál, Tello még berúg egyet. Persze tudom, hogy az állás a mecs végére 6:1 lesz mert sikerül az ellenfélnek is a labdát eljuttatni a mi kapunkba. Nem nézem végig a mecset hanem a "barátnőm" után megyek. A tévét azért bekapcsolva hagyom. Jó lesz hallani az elkövetkezendő 10 percben, hogy a közönség értem tapsol, ordibál és még más érdekes dolgok amik egy meccs közben történni szoktak. Rá is találok az ágyában édesen szuszog. Tényleg álmos lehetett, még enni sem ment és az nagy szó. Lusta voltam lezuhanyozni de azért még is megtettem. Majd Tessa mellé befeküdtem az ágyba. Furcsa volt, hogy ilyen korán ágyba bújok, de legalább kialszom magam.
*Tessa*

Reggel 6kor kipattant a szemem és tudtam, hogy már nem alszom vissza. Sosem voltam az a korán kelős tipús, persze a korán fekvős se. Neymarnak még a fején is párna volt és úgy aludt. Hát oké. Kimentem a nappaliba, és a telefonom után kutakodtam meg is találtam a fotelben egy párna alatt. 2 nem fogadott hívás apától és egy üzenet. Gyorsan megnyitottam az utóbbit. Feladó: Apa Üzenet: Gyere háromra a kórház elé. Anyádat ne hívd. Ne késs és hozhatod a focistádat is. Próbáltam felhívni de nem vette fel. Végül egy üzenetet hagytam, hogy ott leszek. Nem írtam többes számba mert még én sem voltam biztos, hogy örülnék ha jönne velem meg hát persze, felkapott focista miért ne lenne más dolga mint velem kórházba látogatni anyámat. Azért kicsit aggódtam, hogy nincs-e valami nagy baj anyával. 




* * *



Háromnegyed háromkor parkoltunk le a kórház parkolójában. Kézen fogva indultunk bejárat felé ahol megpillantottam apumat anya nővérét és családját. A férjét Joet és a három gyereküket Nicole a legidősebb lányuk, személy szerint hányok tőle. Platina szőke seggig érő haj, push-up melltaró és 15kilónyi rózsszín és persze egy vakolatnyi smink amit ha kajába mérnénk (miben màsban?) akkor elég lenne egy hétre egy afrikai falunak. És itt vannak természetesen az ikrek a család egyetlen normális és jófej tagjai mivel azt elfejtettem mondani, hogy Nicole természetesen az anyjára ütött. Ugyan úgy néz ki csak ráncos barbie változatban. Na visszatérve az ikrekre Will és Connor. Mind ketten három dolgot ismernek a focit a kaját és az x-boxot, nem mintha nekik kéne mást is. Sajnos túl hamar értünk oda. Neymart előtte gyorsan tájékoztattam, hogy kábé két perc és tegyen azzal szívességet, hogy megöl, ezen persze csak nevetett de még nem tudta mi vár rá. Apát megöletem majd kezdődött a bemutatkozás. Neymar mindenkivel kezettrázott a srácokkal pedig lepacsizott Nicole fejét kár, hogy nem láttátok mikor neki is csak a kezét nyújtotta, szerintem Nic eltervezte, hogy rögtön egy nyelves csókkal köszönti és boldogan élnek még ki nem pukkad a barbi világa. A "pasim" rögtön arrébb is vonult a srácokkal és itt hagyott engem egyedül..a kis szemét. - Mivel fenyegetted meg ezt a jóképű fiút, hogy veled együtt mutatkozzon. Vagy kérdezzem úgy mennyit fizettél. Az én lányomhoz sokkal jobban illene egy ilyen fiatalember mint chh hozzád. -oktatott ki anyám nővére. Hát kössz de nekem is lesz ehhez egy-két szavam. - Már bocs de nem kellet fizetnem semmit. Magától jött!- vágtam a képébe. Sőt ha tudná én mennyit kapok ezért. Najó, ma eljátszom a legszerencsésebb barátnőt. De most pillanatnyilag jobban érdekelt anyám mint ezek itt. -Apa- fordultam az említett személy felé.- Anya hogy van? Apa összecsapta a kezét és mindannyiunkat megkért, hogy figyeljünk rá. -Szóval, a helyzet az, hogy még tegnap csináltak anyádon egy-két vizsgáltatót. Ezeknek jött meg az eredménye este és saját felelősségre hazajöhet. Úgy gondoltam, hogy rendezhetnénk neki egy kis össze jövetelt. Erröl ő nem tud semmit. Én délután hat-hét körül hazahozom addig kész kell lenni. Tess te rendet raksz, takarítasz. Minden ragyogóan csillogjon. Nicole ti anyukáddal a kajáért feleltek. Srácok adok egy bevásárló listát és ezeket kell megvennetek a vacsorához. -Talán túl is élnénk a vacsorát és a konyha is ép maradna ha rendelnénk az ételeket.-suttogtam drága szülőm fülébe, célozva egy karácsonyi incidensre. Apa annyiban hagyta, hát ő tudja. Elindultunk a szüleim háza felé. Mivel Neymar lelépett a kocsival és az ikrekkel teljes fél órát kellet kibírnom a plasticfamilivel. Áldottam a percet mikor megérkeztünk, elsőként pattantam ki az autóból és meg sem álltam az emeletig. Ki kell pihennem az imént hallottakat így jobbnak láttam ha anyáék hálójával kezem. Felmostam, porszívóztam lecseréltem az ágyneműt és a koszosat a szennyesbe raktam. Pár óra alatt végeztem a nappalival is. A konyhából borzasztó illatok jöttek, inkább nem is akartam látni úgyhogy felmentem az egykori szobámba. Öt óra volt, szóval bárki bármelyik percben megérkeztem. Neymart a boltba menetele óta nem láttam. Rekord idő alatt lezuhanyoztam és elindultam megnézni hogy áll-e még a ház lenti része. Viszont ami elém tárurlt akkor amikor leértem a lépcsőn... Mintha két nagy pofont kaptam volna. Egyszerre éreztem magam dühösnek, megalázottak és ami meglepett csalódott voltam. Természetesen Nicole éppen az álbarátom szájába dugta le a nyelvét. Hát persze, sokkal jobban összeillenek. Nic tipikusan az a focistafeleség lenne, aki csak költi a pénzt és ezervattos mosollyal plussz a versace kabátjával vigyorog a kamerába ha mutatkozni kell a sportolójával. Egy lenéző pillantást vettem rájuk majd a bejárati ajtón távoztam az épületből. Mit is gondoltam?! Akaratlanul is megjelentek a könnyek a szemembe de gyorsan letöröltem. Amennyit az eddigiek során ez a férfi lerombolt a falamból, most a dupláját felépítette csupán pár másodperc alatt.

Sziasztok!

Hogy tetszett ez rész amit a legjobb barátnőm írt?

Ezúton is szeretném neki megköszöni hogy megírta

helyettem ezt a részt:) Imádlak!

UI: Az gif Neymar-ról......

6.fejezet

Sziasztok! 

Köszönöm a komikat, nagyon sokat jelentettek! 

Jó Olvasást, és persze komizni! 

Reggel hatalmas fejfájással kellek fel. Számomra ismeretlen helyen vagyok. Felállok és a fürdőbe megyek, lefürdők, és hajat mosok mindent ötször megismételve. Zuhanyból kilépve hajat szárítok majd a b öröndömből ami nem tudom, hogyan került ide kiveszek egy kék haspólót a fekete deréknél hosszabb farmeromat, és persze a bakancsomat. Kilépek a szobából és egy nappaliba kerülök. A kanapé előtt Neymar áll. Fullcap-ot visel, fekete pólóval, rövid nadrággal és márkás cipővel. Megfordul és rám mosolyog. Mosolyog. Mi a franc történt tegnap este? Csak, nem? Nem mert ruhában ébredtem szóval nem feküdtem le vele. Nem mosolygok vissza rá, hisz' a falam vele szembe még áll, és elégé sokáig állni is fog.
- Éhes vagy? - kérdezi mire bólintok.
Kimegyünk a szobánkból le az ebédlőbe ahol elégé sokan ülnek. Fiatalok állnak az egyik asztalnál. Arra megyek és meglátom, hogy nem más ül ott mint Taylor Swift. De utálom azt a csajt. Neymar mellém lép és megfogja a kezemet. Egy távoli asztalhoz megyünk. Mivel svédasztal van elindulunk enni valóért. Neymar a kaját én az italokat hozom. 3 csésze kávét viszek magamnak, míg Neymar-nak egy barack levet viszek. A focista hamarabb visszatért mint én. Leülök elé, és őt nézem.
- Mi történt tegnap este? -kérdezem mire félrenyel. ugye, nem? - nem szexeltünk, ugye?
- Nem, ha megduglak azt akarom emlékezz rá - mondja ajkain perverz mosollyal.
- Barom - mondom
- Barom - mondja
- Barom - válaszolok és őt nézem
- Asszem ez lesz a mi örökének, Theresa! - jelenti ki , én pedig félre nyelek és hangosan felnevetek, ő is elmosolyodik.
- Hülye vagy  - nevetek még mindig
- Tudom - mosolyog. Mosolya csodálatos, mondhatni elvarázsol. Szemeivel az enyémet nézi, és szinte a lelkemig hatol, mintha tudná a titkomat azt ami miatt a falat emeltem magam köré.
Asztal alatt előveszem a telefonomat majd elkezdek írni egy szót.

Barom - T:

Telefonja jelezz hogy megkapta az üzenetet. Előveszi azt és végig olvassa az üzenetet, kérdően nézz rám.
- A filmben vagy egymilliószor írják ezt így ideje nekünk bepótolnunk. - mosolygok rá, ő pedig közelebb jön a székkel majd az ölébe húzz.
- Nem emlékszel semmire? - kérdezi, mire a fejemet rázom. Neymar egyre közelebb hajol, már majdnem összeérnek az ajkaink, de valaki megkocogtatja a vállát.
 Egy éles hangot hallok meg a hátam mögül Neymar nevét mondja. Szőke haj koronáját előbb látom meg mint az arcát. Barátomra veti magát. Arról áradozik milyen jól nézz ki. Szinte már kitúr  Neymar öléből. És ez kibaszottul idegesít.
- Szia, én Theresa Rose vagyok - szólok hozzá, de olyan "ez komoly"c nézéssel nézz rajtam végig - a a barátnője
Erre leolvad arcáról a mosoly, míg a focista annál inkább mosolyog.
- Én Taylor vagyok, hatalmas rajongója - meséli. Ki nem szarja le?
- Én is az voltam, de aztán......valami történt vagyis inkább egy éjszaka volt....- kezdem el csábító hangon, . Taylorka ekkor már fancsali képet vágott és egy selfievel elment. Én vissza ültem a helyemre, de Neymar arcáról még mindig nem tudtam leverni azt a mosolyt.
- Jó kedved van? - kérdeztem
- A legjobb - válaszolja hátra dőlve
- Elvegyem?
- Ne, olyan jól érzem magamat. Tetszem neked. - mosolyog kajánul, én pedig legszívesebben pofon vágnám.
- Nem igaz
- Akkor mi volt ez az előbb? - von kérdőre szemöldökeit  pedig felhúzza.
- Ami az enyém,az az én még ha csak félig is - adok magyarázatot, de ő annál jobban mosolyog.
Felállok és a kijárat felé igyekszem, de valaki beleütközöm. Annak a valakinek sötét haja van és sötét szeme. Oscar.
- Bocsi - mondja és elmosolyodik.
- Se...semmi - dadogok.
- Végre valaki zavarba hozta Theresát - hallom meg Neymar hangját, és megérzem karjait a derekamon.
- Bar..... - kezdem el mondani de gyorsan abba is hagyom - seggfej
Meghallom a telefonom hangját, megnézem kihív és Juliet neve villog ott. Felveszem a telefonomat és arrébb megyek.
- Tudunk talizni? - kérdezi egyből
- Persze, 2-kor a szokásos helyen?
- Tökéletes - kapok választ, leteszem a telefont, odamegyek és megpuszilom Neymar arcát aki megfogja a derekamat. Már csókolni meg, de elhajolok.
- Nem vagyok  a csajod - adok magyarázatot
- Nem? De a tiéd vagyok, mi? - mosolyog kajánul
- Nem engedhetem, hogy  a bankom másé legyen - adok magyarázatot, és most már én is kajánul mosolygok.
- Jól van, Honey! - mosolyog édesen majd elenged. Utam anyához vezet akitől hamar el is jövők, mert fáradt és aludni kell. Ezután a Big-Ben-hez megyek ahol legjobb barátnőmet várom. Leülök egy padra és elvezem a napsütést igaz Barcelonába sokat kaptam belőle. Szerelmes párok járkálnak előttem, nekem pedig egyetlen ember ugrik be egyből a szerelemre gondolva. Neymar. Lehet, hogy lerombolta a falamat  észrevétlenül. De a múltamról nem tudd semmit, lehet, hogy eddig kelletem volna neki, de még nem tudja mit tettem, hová juttattam embereket és persze magamat. Nem tudja miért nem szeretek emberek közelébe lenni, és miért lett a példaképem Chanel. Egy szőke hajkoronát láttok meg, Juliet egy egy fekete  ujjatlan blúzt visel, egy farmerral és egy saruval, szőke haja kivan eresztve és sminkje pedig szolid. Mikor elém ér megölel.
- Másnapos vagyok - jelenti ki
- Én is - mondom - itt a kulcsod
- Kösz, akkor ezért nem volt nálam - jelenti ki - és  itt van veled az az állat?
- Itt van - mondom mire a nyakamba ugrik és könyörög hogy mutassam be neki.
- Hé, oké bemutatlak neki csak szállj le rólam - mosolygok rá
- Tudod, hogy te vagy a legjobb barátnőm - kérdezi
- Tudom, és nekem is te vagy - jelentem ki
- Miért van más? - nézz rám mire a vállába bokszolok.
- Ne...ne - kérlek mire én csúnyán nézek rá. Juliet magához húzz és megölel. Én is átölelem őt. Hiányzott már a hülyesége, az hogy van nekem, és ez a lököttsége.  Elindulok miközben a tegnap estélyéről beszél, elmondja milyen király pasival találkozott és hemperegtek. Szállodánk előtt álltunk meg ő pedig azonnal beszaladt. Én pedig a fejemet csóválom. Lassan megyek be és ekkor neki ütközőm valakinek. Taylor szánalommal nézz rám ahogyan én is rá. Ellépek de elém áll, megteszem ezt a másik irányba is de akkor is elém áll.
- Mit akarsz? - kérdezem
- Inkább kit
- Még kit, kedvesem? Ki nem dugott még meg? - nézek rá szánalommal, meglepődik így eltudok menni mellette.Lift előtt találom Juliet-et. Együtt szállunk be majd felmegyünk a szobába. Kinyitom az ajtót ahol Neymar-t és Oscar-t találom. Miközben ezen veszekednek:
- Brazília az enyém! - mondja a Oscar
- Én Brazílosabban nézek ki - mondja Neymar
- Ez nem igaz! Én Brazílosabb vagyok! - jelenti ki Oscar
- Itt van Tessa, ő  válaszon! - mondja a barátom
- Ti mit csináltok? - nézek rájuk
- FiFázunk - válaszolnak egyszerre
- Oké, enyém Brazília - jelentem ki és leülök a kanapéra, Oscar és a focista is duzzog addig Juliet leül mellém és kiválasztja Angliát. Együtt játszunk de végül a fiúknak is megjön a kedvük, Neymar nekem segít addig Oscar a legjobb barátomnak.  Végül mi nyerünk Neymar-nak  köszönhetően, nemhiába ő a világ egyik legjobbja. Felállok a kanapéról majd a fürdőbe megyek. Elvégzem  a dolgomat majd megmosom az arcomat. Kinyitom az ajtót és megállok ott. Neymar-t nézem ahogyan játszik. Szinte beleéli magát, nyelvét kinyújtja, és fokuszál. Elindulok de Juliet előttem terem.
- Elmondtad már neki? - kérdezi
- Mit? - nézek rá zavartan pedig tudom miről van szó.
- A múltat - válaszolja
- Juliet nem hiába építettem magam köré azt a falat -válaszolom
- Nekem mennem kell mert anyám írt - mondja - Tessa szerintem mondd el
Megölelem a legjobb barátnőmet aki már menne is de Oscar elkiabálja hogy elviszi őt. Én leülök a kanapéra majd Neymar mellém.
- Mi történt tegnap? - kérdezem
- Nem sok minden...megmentettelek az ex-pasidtól, hánytál, smároltunk...-sorolja, de én félbe szakítom
- Kitől mentettél meg?
- Attól a Matthew-tól bár mondjuk te is eléggé adtál neki - mondja, nem nem jöhet rá.
- És még mi volt? - teszem fel félve a kérdést.
- Miután megcsókoltalak hánytál - mondja, mire felnevetek, de ő fel áll, majd elém guggol, megfogja a kezemet és a szemembe nézz, nekem viszont elég nehéz szemeibe nézni, szinte kényszerítem magamat hogy ne ajkait bámuljam. - Utána lefektettelek aludni, és elmondtam, hogy kedvellek
A hír sokként ér. Neymar kedvel, engem? Engem a zárkózott Theresa Rose-t? Nem biztos csak hülyéskedik, elmosolyodom de az ő arca még mindig komoly. Ezúttal megengedem magamnak hogy ajkait nézzem. Felém hajol, de én lefagytam. Nem nem csókolhatom meg. De késő....ajkaink találkoznak én pedig szétessem. A fal amit olyan erősen építettem  most szétesik, vagyis majdnem szétesik egy réteg még áll, a titkomat még érzőm és őrizni is fogom,mert ha megtudja nem fog kedvelni...nagyon nem.

5.fejezet

Sziasztok! 

Itt is van az új rész! 

Köszönöm a díjakat, a 21(!!!!) feliratkozót, és a kommenteket :) 

Remélem tetszeni fog a rész! :) 

Jó olvasást! 

- Gyere - fogja meg a kezemet a focista de én összeesek. Padlón ülök és sírok. - Tessa, nem lesz semmi baj, oké - mosolyog rám
- Miért vagy kedves?
- Mert megtehetem - kapok egy értelmes választ
Neymar felkap amolyan menyanyaszony stílusba. Böröndömet utánunk húzza. Berak a kocsiba, majd ő is így tesz. Elindul a reptér felé, de én nem látok semmit a könnyeimtől. Istenem! Mióta nem sírtam! És pont Neymar előtt! De gáz vagyok! Életemben 2-szer sírtam, 3-szor ha azt is nézzük mikor megszülettem. Először akkor sírtam mikor a nagyi meghalt, másodszor mikor életem első és eddig egyetlen szerelme elhagyott....vagyis elhagytam...
A reptéren Neymar kivett a kocsiból és kezében visz a géphez. Letesz egy kanapéra és körbe nézek. Teljes Luxus. Székek vannak egymás előtt, és két kanapé szintén egymás mellett, leghátul pedig egy baldachinos ágy áll. Szarkasztikusan felnevetek az ágy láttán majd bedugom a fülemet. Lejátszómon egy Bastille szám indul el. Elkezdem dobolni a lábammal. Mikor megérzem hogy szállunk fel, megkapaszkodok a karfába, lábaimat felhúzom és kapaszkodok. Félek a repüléstől, túl sok ilyen film van, ami arról szól hogy a gép lezuhan és mindenki meghal. Neymar engem nézz, ajkait mosolyra húzza, mire bemutatok neki. Ő kajánul mosolyog, én pedig elfekszem a kanapén. Másfél óra és otthon vagyok. Angliába leszek, az én hőnszeretet országomban. Következő dal szintén Bastille. Neymar-t nézem ahogyan alszik. Nyakán lévő tetoválása tetszik a legjobban. Haját már most elaludta, felsője gyűrött. Álmában mosolyog, nem nem is mosolyog inkább úgy nézz ki mint akinek most van orgazmusa. Nevetséges. Hátamra fordulok, és a plafont nézem. Szemeimből könnycseppek folynak le. Nem tudom mi lesz velem anya nélkül, nem vagyok anyás se apás, 13 éves korom óta el vagyok egyedül nem vagyok a szüleim segítségére utalva, soha nem voltak barátaim, egy falat emeltem magam köré amit két embernek sikerült ledönteni Juliet-nek, és Matthew-nak. Juliet a mai napig a falon belül van ami ma már magasabb mint valaha, Matthew miatt. A múltam miatt vagyok ilyen nem túl szép dolgokat csináltam mint magammal, mint másokkal. Matthew nem túl jó dolgot tett velem, így lett a menedékem a zene. Újra Neymar-ra nézzek, most már nem alszik. Engem nézz vagyis a combomat. Egy tetoválás ami a múltamra emlékeztet. "Nem csillagainkban a hiba,Brutus. Hanem bennük kik ,megbókolunk." Felülök, és magam elé nézek. Kimegyek a mosdóba, elvégzem a dolgomat, de meg kell kapaszkodnom mert szédülök. Neymar fel áll de én leintem. Leülök a kanapéra bekötöm magamat, és elalszom.

**

- Tess! - szólít engem Neymar
- Neymar - válaszolok. Körbe nézek és egy kórházban vagyok.Anya. A focistára nézek aki egy ajtó felé biccent. Bemegyek. Anya fent van, és engem nézz. Apa maga mellé int és leülök mellé.
- Jól vagy? - kérdezem anyát akinek a kezét fogom.
- Most már igen - mosolyog rám. Anya kezét simogatom. A falam pedig leomlott vele szemben. Anya szemében aggódást láttok. Kérdezz mindenről csak nehogy róla beszéljünk. Neymar nem jött, és remélem nem is fog. Szemeimben könnyek gyűlnek. A múlt összeköt minket, hisz' néhány éve én is itt feküdtem. Adok egy puszit anyának majd kimegyek. Neymar ott ül a padon és telefonon beszél valakivel. Egy orvos jön velem szembe vagyis az Orvos. Ő is felismer rám mosolyog.
- Tessa, látom jól vagy - mondja - anyukád remek kezekben van
- Tudom, doki - motyogom - és igen jobban vagyok
- De ugye már nem szegsz törvényt? - nézz le rám
- Nem - rázom a fejemet. Dokit hívja valaki én pedig Neymar-ral találom szembe magamat. Elindulok a kocsi felé, kilépek az ajtón egyből megcsap az eső illata amit annyira szeretek.  Neymar utánam jön, és motyog valamit. Kimegyek az esőbe és elkezdek táncolni, már amennyire tudok. Bőr bakancsom már fura hangokat ad ki, felsőm már elázott, hajam is rohadt vizes. De ez mind nem érdekel! Az hogy vízes vagyok euforikus érzéssel tölt el, egészen addig ameddig egy kéz megnem fogja a karomat. Neymar az és a kocsihoz húz.
- Engedj el! - kiabálok
- Nem!
- Engedj már el, Santos! - kiabálom, és elkezdem rángatni a kezemet
- Rose! - válaszol majd belök a kocsiba. Beül mellém.
- Nem vagy az anyám! - kiabálom
- Nem is lennék, nem nagyon akarom megdugni a saját véremet! - mondja ajkain perverz mosollyal.
- Álmodban sem!
- Ohh, te még az enyém leszel - mondja
- Nem leszek csakis a pénzem érdekel azért vagyok veled! Nem azért mert tetszel! Nekem csak az a kibaszott pénz kell és le is lépek! - kiabálok vele felé fordulva. Ajkait szorosan összezárja, ujjaival a kormányt erősen markolja.
- Azt hiszed veled olyan kibaszott jó lenni? Hát rohadtul nem! Mindig sírsz valami miatt, de másoknak igenis vannak gondjai! Tudd mi a te bajod? Az hogy megadnak való vagy és önző! - kiabál most ő, az én ajkaim szorulnak össze - és  miért voltál kórházban, mi ez az illegális dolog? Csak nem drog függő volt a kicsi Theresa? Tudod kibaszottul megérdemelted hogy ott voltál! - és ekkor telt be a pohár
- Nem tudsz rólam semmit! Nem tudod mit éltem át, és nem drogoztam! Nem tudsz te semmit, nem tudod miért vannak rajtam azok az idézetek, nem tudod min mentem keresztül, míg a te életed csodás! Nem tudod miért bakancsban járok csak! - és ekkor szálltam ki a kocsiból, nem voltam már rá kíváncsi. Hallom ahogyan utánam kiabál, de nem állok  meg. Nagyon remélem hogy Juliet otthon van. Lábaimat gyorsan szedem. Mivel esik senki nem látja hogy sírók. Felmegyek egy nagy háznak a 3. emeletére. Juliet lakik ott egyedül. Becsengetek, ő pedig megölel amikor meglát. Egyből leültet a kanapéra, én pedig sírók. Neymar nem tudja milyen rossz volt nekem, és én még élveztem is.....egy ideig.
- Tess.....szívem mi a baj? - kérdezi kedvesen
- A múltam - síróm, ő pedig átkarol. - Neymar
- Este elmegyünk bulizni - jelenti be
- Ne...
- Nekem új pasi kell, neked meg szórakozás - jelenti ki mire nehezen de bólintok. Barátnőm elküld fürdeni, majd megszárítja és befonja a hajamat. Kisminkel amivel egész jól nézek ki, egy fekete testhez simuló ruhát nyom a kezembe, amibe szinte az egész hátam látszik. Felveszem a ruhát és veszek fel hozzá egy harisnyát aminek a comb részén szívek vannak míg az alja fekete, bakancsomat is felveszem. Legjobb barátnőm is ruhába van, csak neki dekoltázsa is elég nagy. Készen fog és elindulunk. Funky Buddha előtt állunk meg. Mikor bemegyünk barátnőm egyből táncolni megy, míg én a bár pulthoz. Gin Tonikot kérek amit egyből meg is iszok. Az alkohol égeti a torkomat de nem érdekel, kérek még egyet majd még egyet. Az alkohol kezd a fejembe szállni de részeg akarok lenni, érezni, el akarok mindent felejteni de főleg a múltamat,  és Neymar-t. Kérek még egyet. Egy koktélt rak le elém a mixer mire én visszatolom. Egy srác felé int, mire megiszom. De a srác nem is akárki. Matthew az.
- Szia, cica - nézz le rám és tudom hogy ő nem részeg, szemeimmel Juliet-et keresem de nem találom.
- Matt - válaszolok, lehajol és megcsókol, de én ellököm magamtól.
- Mi az, Tessie? - nézz rám csalódottan
- nekem van barátom - mondom
- Igen, biztos- és újra felém hajol. Mikor ajkai az ajkaimhoz érnek nekem egyből eszembe jut minden amit velem tett. Megpróbálom ellököm, de nem sikerül. Lököm de ezerszer erősebb, aztán eszembe jutt valami. Beviszek neki egy jobb horgot amitől teljesen kidől. Mivel tudom hol van a gyenge pontja azt ütöm meg. Táncolok között meg keresem legjobb barátnőmet akinek megmondom hogy elmegyek, ő átadja nekem a kulcsait, és elindulok. Érzem hogy valaki követ, és mikor hátra nézek meglátom Matthew-ot.  Megállok és várom. Ő is megáll előttem. Mivel nincsen időm gondolkodni és a pia a fejemben van így egyből jobb horgot kap, de nem tőlem.
- Mit  akartál a csajomtól - köpi felé a szavakat Neymar, valaki átkarol, egy fiatal fekete hajú barna szemű világos bőrű gyerek. Oscar. Úristen. kedvenc focistám karjaiban vagyok.
- Neymar! - szól neki, és rám nézz
- Na, mi van törpe újra jöttél drogozni? - nézz rám, mire bemutatok neki - Gyere Tess
Felvesz és a kocsihoz vissz, beültet az első ülésre majd beszél még valamit Oscarral és elmegyünk. Szállodába vissz, karjaiban visz fel a szobába, én pedig egyből a fürdőbe megyek. Egyből a wc felé hajolok. Pia . Iszonyat büdös van a fürdőbe. Miattam. megmosom a számat majd Neymar áll mellettem.
- Bocsánat - mondja, mire ránézek
- Elfogadom
- Kösz - mosolyodik el.
Felém hajol majd egyre közelebb ér, míg végül megcsókol, Visszacsókolom. Beleharap alsó ajkamba ezzel együtt szétnyitom a számat. Mikor nyelveink találkoznak jól eső borzongás fut végig rajtam. Mikor elválnak ajkaink én egyből  wc felé hajolok. Neymar fogja a hajamat majd bevisz a szobába letesz az ágyra, leveszi a cipőmet, lemossa a sminkemet. Én elfekszem.
- Miért vagy ilyen kedves? - kérdezem, miközben ő befekszik mellém és átkarol.
- Mert kezdelek megkedvelni - válaszolja én pedig elalszom....elég hamar.