15.fejezet De te hozzám tartozol...

Lassan 1 hónapja vagyunk  itt, és már elég sok meccsen túl vagyunk, és nem rosszul szerepeltünk rajta. Minden  meccsen ott voltam Neymar mezében és szurkoltam.  Beszéltem a szüleimmel akik szerint mutattak engem a tévében.  Minden napunk csodálatosan telt míg együtt voltunk. De már lassan 3 hónapja rosszul léteim vannak. Émelygek és hányingerem van. Megismerkedtem az egyik német focista feleségével, Nennával aki nagyon kedves, nem mondta el mi baja van de látszik rajta, hogy valami nem oké, és persze ez Götzén is látszik, de eddig nem mertem rákérdezni. Nemsokára vagyis holnap lesz egy fontos  meccsük Kollumbia ellen. Arra készülnek most is, míg én Oscar barátom feleségére várok a reptéren a focista megbízásából.  Egy tábla van nálam " Oscar dos Santos famíliája" Mikor az emberek özönlenek ki, feltartom a táblát. Egy fiatal lány jön felém, kezében egy kislánnyal. Szőke haja van, és szerintem nem egy szépség a hölgy, igazából nem is csodálkozom anno, hogy inkább Juliet társaságát kereste a focista. Megtudtam Ludmillának hívják, de csak Ludy, a kislány pedig Júlia de igazából ezt Oscar-tól is tudom. Beszállunk a kocsimba ami igazából Neymar-é de hát ebbe van gyerek ülés és nekem a kocsim Londonban van. Ludy berakja a kicsit, ő beül mellém és megyünk.
- Te, Neymar barátnője vagy, igaz? - kérdezi
- Így van - mondom. És nem gondolok arra, hogy nemsokára véget kéne vetnünk a kapcsolatunknak. És persze az itteni fezetődző rühelli a kapcsolatunkat, mert szerinte a kedvencének nem egy nővel kéne csinálnia . Ludy mesél, és igazából egy kedves nővel van dolgom. Megérkezünk a szállodába. Nenna kint áll a szálló előtt, és Neuer-el dumál. Kiszállunk. Én köszönök, és ők is. Ludy megmondom Oscar szoba számát és mondom majd követem.
- Sziasztok - köszönök nekik.
- Köszönöm a ruhát, Tessa - mosolyog Nenna
- Semmiség volt - mosolygok
- Nekem nem csinálnál egy csini rucit? - kérdezi lányos hangon Neuer
- Nem is tudom, milyet szeretnél? - kérdezem
- Olyat amin az áll " Németország a világ bajnok" - mondja
- Álmaidban Manuel - röhögök. Megjön Götze így elköszönök tőlük mert mennek egy kis város nézésre. Bemegyek a szállodába, felmegyek és megnézem Ludy-t. De valahogy nem érzem jól magamat. A szobában helyet foglalok.
- Nem is mondtad, hogy terhes vagy - mosolyog
- Mert nem is vagyok - válaszolom
- Tessa....édesem, én is ilyen voltam mikor  gyereket vártam, és persze  pocakod, édesem már egy kicsit gömbölyű, de nyugi csak az venné észre aki gyereket vár - kacsint rám.
- Az lehetetlen - mondom magam elé
- Miért, ne mondd nekem, hogy nem csináljátok - röhög fel
- De csináljuk .- válaszolom.
- Na látod - mosolyog- menny el orvoshoz, Tessa, és ha az vagy örülj, ha nem akkor is - mosolyog rám.
Ezután elmegyek a szobámba. Lezuhanyzom. Kivasalom a hajamat, és befonom. Sminkelek. Egy fehér ruhát veszek fel, egy zoknit és a bakancsomat. Pénzt rakok el. Taxit fogok és elindulok a kórházba. Mivel magánkórházba megyek így eléggé tiszta a hely.  Bejelentkezem. Nem sokan vannak előttem, így még ma sorra fogok kerülni. Újságot olvasok, de nem köt le ahogyan semmi sem. Csak arra tudok gondolni Neymar mit fog gondolni, ha terhes lennék. Vajon igaza van e Ludy-nak. Lenne benne ráció. Nekem nem lenne gond, hogy gyerekem legyen. Ruhákat tudnék tervezni, főleg úgy hogy a fele már készen van, a rendeléseimnek. Végre én következem. Befektetnek az ultrahangoz. Leveszem a ruhámat. Az orvos nő így annyira nem gáz, hogy így vagyok. Bekenik a hasamat azzal a hideg nyálkás cuccal. A gépet a hasamra helyezik.  Az orvos a képernyőt nézve folyamatosan elmosolyodik. Boldognak látszik. Felhangosítja a hangfalat. Szívdobogás. Megmutatja a képernyőt. A gyerekem van a képernyőn. Ott van a képe, ahogyan a hasamban van. Megtudom mi mije. 3 és fél hónapja várok gyermeket. Ezután megmutatja mije hol van- Kapok egy képet. ÉS elmondja, hogy Spanyolországban van egy kollégája aki nagyon jó orvos, de megadja a telefon számát. Ezután mehetek utamra. Mivel még Neymar biztos edz így bemegyek egy Starbucks-ba. Teát iszom. Mikor végeztem elmegyek. Gondoltam vissza sétálok a szállodába, csak 2 utcányira van innen. Körbe néztem közben és nem is olyan rossz hely ez a Rio. Kellemes talán még tudnék is itt élni, persze ha nem húzna a szívem haza, vagyis immáron Barcelonába, de London marad mindig azt otthonom. Egyként foci rajongó főleg lányok felismernek és képet kérnek, amit meg is csinálok nekik azonban valaki azt mondja:
- Imádom a ruháidat, nem is hiszem el, hogy itt van Rióban - mosolyog rám a lány
- De nem is Neymar miatt ismersz? - mosolygok
- Mi? Nem. Tegnap tudtam meg, hogy együtt vagytok - mosolyog
Szóval már én is híres vagyok, na ezt neked Santos.  Mikor a szállodába érek már késő este van. Nenna kék hajú barátnőjét látom az egyik német focistával beszélgetni ha minden igaz, Schürrle Oscar sokat dumál vele. Felmegyek a szobába, de nem vagyok egyedül. Nem Neymar van ott hanem a brazilok  edzője és még két csávó akiknek nagyon fontos a válogatott. Azonban Ney nem volt itt. ÉS üvegek voltak az asztalon. Sok üveg. Egy női kabát a kanapén. A képet könnyű összerakni és ha eddig nem lettem volna benne biztos most a nyögés hang.  Körbe nézek. Könnyek gyűlnek a szemembe. Mintha kést szurnának belém és minden nyögéssel egyre többet..és többet kapnék. Míg végül meghalok. És eszembe jut a gyerek a hasamban. A fontos csávók nagyon mosolyognak, de én leszek a nevető harmadik.
- Idióták - mondom
- Mi? Nem lehet Miss.Rose, hogy maga az? - kérdez vissza Luiz Felippe
- Nem, maguk. Neymar-nak és nekem gyerekünk lesz - válaszolom mire a mosoly az arcukra fagy.
- Mi?
- Jól hallották, Ney-nek egy gyerek nagyobb örömet okozna, és persze jobb formában lenne, mint másnaposan, és egy dugás után. De maguk tudják. De így? Két embert veszít el egyszerre - mondom
- Csak egyet, a másikról nem kell tudnia - mondja valamelyik okoska
- Nem is fog - mondom
- De, hogy biztosan vetesse el -közli
- Majd pont egy segglyuk mint maga fogja megmondani nekem mit tegyek a gyerekemmel - üvöltöm.
- Vigyázz a szádra - válaszolja
- Hát persze, Mr.Seggarc, Mr.Anyaszomorító, és Mr...hmm? hogy nevezem el magát Luiz, Mr. idegesítőállatakinemnyerimegavbt! Kívánom, hogy a németek vagy valaki verje majd őket szarrá! - üvöltöm.  És a végére az a tipikus hang a hálóból. Bármikor felismerem azt a hangot. Neymar éppen most végezte be a dolgát. Elfog aludni és az a ribanc lesz mellette. De én....én a legelső járattal elhúzom innen. Bemegyek a hálóba, már tudom, hogy alszik. Összeszedem a ruháimat, és mindenemet. A kotnyeles csávók már eltűntek úgy látszik vége a kefélésnek, mert ez az nem szex ez kefélés volt, vége ennek és eltűntek ők is. Furcsa perverzió ez. Kimegyek de nem tudom hová menjek vagy merre vagy kihez és mit tegyek. Talán mehetnék Oscar-hoz, ő vele lettem a legjobba, míg itt voltam. Aztán ott van Nenna, de ők Götzével élvezek egymást, aztán Neuer, ő egyedül van. Igen hozzá megyek. Lemegyek a lifttel a német emeletre. 45-ös szoba az övé. Bekopogok. Ajtót nyit. Meglát kisírt szemekkel, és a böröndömmel. Magához húzz.
- Itt aludhatok? - kérdezem sírva
- Persze - mondja, beenged és hozzá a börőndömet is.
Leülök a kanapéra. Leül mellém, és megfogja a kezemet.
- Tessa, mi a baj? - kérdezi
- Neymar...egy kurva....Luis Felippe....minden - síróm. Mintha ezer kés lenne bennem ami nem jön ki. Nem is fáj...nem lehet elmondani mi ez amit most érzek. Nincsenek rá szavak. Mintha valaki kivenné a szívemet, és üres lennék. Üres vagyok, hihetetlen nagy hiányérzettel.
- Tess....megcsalt? - kérdezi a focista mire bólintok. Magához ölel, és édes szavakat suttog, hogy ha egyszer együtt játszanak majd megkéri Müllert, hogy jól taknyoltassa el, ez megmosolyogtat.
- És terhes vagyok - mondom, és sírók tovább
- Akkor nem csak Müller-től fog kapni - mondja, és magához ölel.  Elmegyek lezuhanyzom, majd kérek Neuer.től egy pólót. Mivel a csávó kétszer akkorra mint én így a térdemig ér a pólója.
- Én alszom kanapén, sajnos csak egy ágyam van - mondja.
- Nem, Manuel de aludj az ágyba nekem jó a kanapé - mondom
- Terhes vagy - mondja
- Te meg nagy
- Neked összetört a szíved - mondja
- Jól van - mondom és befekszem az ágyba.

Reggel Neuer, reggelivel vár amit a szobába hozatott. Megköszönöm neki. Leül mellém az ágyra. A fájdalom nem szűnt meg létezni. Megkapcsoljuk a tévét. Foci hírek, hogy ma nem tudom milyen meccs van. Aztán bulvár. Nincsen benne rólunk szó. Ezután egy dühös hangot hallok meg az ajtón kívülről jön. Az ő hangja ahogyan tombol, és azt mondja biztos Nennával van. Oscar hangja is jön. Ő nyugtatja. Ney azonban mindenkit meg akar verni. Götzéhez megy, de a focista azt mondja nem vagyok ott. ÉS most jön Neuer. Ránézek mire megcsóválom a fejemet. Bemegyek a fürdőbe. Manuel pedig az ágyneműjét visszarakja az ágya a bőröndöm pedig az ágy alá kerül. Ajtót nyit.
- Itt van? - kérdezi reménykedve. Az utolsó esélye mert tudja, hogy csak hozzájuk jönnek a németekhez.
- Ki? - kérdezz vissza - és hol van Tessa
- Manuel, Tessa az éjjel elment. Csináltam egy hülyeséget - sírja már szinte
Sajnálom itt nincsen - mondja, és becsukja az ajtót. Neuer kinyitja a fürdő ajtót, a nyakába ugrok. Sírók. Megnézem a gépen mikor lesz gép Londonba, és azt mondja ma este, foglalok rá helyet az első osztályra. A focista rám mosolyog. Felöltözőm majd lemegyünk ebédelni, azonban ebédnél ott van ő is. Fel ismer. És persze fontos csávók sem hiányoznak. Veszek magamnak kaját és leülünk Manuer-el.
- Manu! - hallom meg Nenna hangját. Götze megjelenik leül mellém, Nenna Neuer mellé. Nem kérdezik miért nem eszek, és miért vetek halálos pillantást, a brazilokra. Talán hidegen hadja őket. Neymar is néha felém nézz. Ők felállnak és elmennek. Mi befejezzük a kaját, és felmegyünk a szobába. Elfog az émelygés, és a rosszul lét. Előveszem a fotót amit tegnap kaptam. Elsíróm magamat. Felveszem a bakancsomat, és kimegyek a szobából. Csak megyek körbe körbe a szálloda körül, de nem segít. 5.körömnél belebotlok Oscar-ba. A focista rám mosolyog. Elmondom, hogy haza fogok menni Londonba aztán majd anyáékhoz északra. Ő bólint. Ezután megyek tovább, a város mint egy akna mező, mindenhol őt látom. Mindenben amit együtt csináltunk, mikor mint a gyerekek elkesztünk veszekedni a fagyin. És a szökőkútnál mikor egymást fröcsköltük, és a végén mindketten bent voltunk. Elindulok vissza...szinte látom magunkat ahogyan kézen fogva megyünk. Felmegyek a szobába, ismét kisírt szemekkel. Leülök a kanapéra, Manuel mellém ül, a szobában tartózkodó Nenna pedig elém ül.
- Egy ajtó bezárult, és egy másik pedig kinyílik - mondja
- De miért olyan kibaszott erősen csapták be azt az ajtót? - kérdezem mire Neuer megölel.
- Majd lesz más! - súgja
- De nekem ő kell, Manu - síróm
Mivel az idő már későre jár, így el kell indulnom a reptéré. Elköszönök tőlük. Németországba invitálnak.
- Ha nyertek elmegy hozzátok - mosolygok. Götze is befut. Ő is megölel, majd egy legalább egy hamis mosolyt majd az újságíróknak Londonban.
Taxival megyek ki. Becsekollok, majd egy luxus helységbe kísérnek. 1 órám van még, így írók egy üzenetet.

Nem tudom tudtad mit teszel. Nem is érdekel de megtetted. Ma sétáltam. Olyan volt az egész város mintha aknákkal lenne tele...mintha egy elhagyott csata mezőn járnék és az ellenség vissza tér...és megöl. Nem is tudom, mit akarok mondani. Talán azt, hogy szeretlek.  Tudod mikor leesett mit csinálsz, mintha leszúrtak volna. Remélem egyszer majd rájössz, hogy az alkohol és a szexnél van értékesebb..mint az szerelem és a hűség. Tudom nem értelmes amit írók. De nem is gondoltam át. Egy dolgot viszont igen. Szabad vagy. Nem vagy már az enyém, nem vagyok a tiéd, senkié nem vagy ahogyan én sem. Vége van. Nem fogunk találkozni. Remélem egyszer megkomolyodsz. Sok sikert kívánok.... 

Elküldöm. És kikapcsolom a mobilt.
Lassan beszállhatok. Felmegyek a gépre. és elfogalalom a helyemet.  Kényelmesen elhelyezkedem. Bekapcsolom a gépen a székbe épített tévét a vb megy, angolul. Kolumbia-Brazília. Nézem a meccset, Neymar-t sokszor mutatják közelről. Sok a szabálytalankodás, Neymar pedig nincsen formában. És a baj a végén jön. Egy kolumbiai játékos háton rúgja. A focistám nem tudd felállni. Csak fekszik, ordít. Szájáról egy nevet olvasok le. Tessa.....Sírva fakadok. Orvosok jönnek érte. Fáj a szívem. Elviszik őt. Innentől nem is kívánom nézni a meccset. Kikapcsolom. Bedugom a fülemet, és hogy ezt megtehessem bekapcsolom a telefonomat. Azonban ott van két üzenet. Egy barom ami az örökére utal. És egy másik ami sokkal több könnyet hozz.

De te hozzám tartozol..