2.fejezet

Köszönöm a 14 feliratkozót és a kommenteket! 
A blog kapott egy díjat is amit nemsokára ki is teszek majd!

Jó olvasást!

Tekintetét végig rajtam tartotta, miközben felém jöttek. A kisfiú mellette jött a leglassabban, néha-néha megállt, míg a focista felvette. Előttem álltak meg, akkor Neymar már letette a fiút. Kezet nyújtott nekem én pedig el is fogadtam. Talpon voltam, fülembe immáron füllhallgató nélkül  az öreg rám nézett majd Neymar-ra.
- Neymar, bemutatom, Theressa Rose-t - mondja az öreg
-  Kit? - kérdez vissza, végig mér és elhúzza a száját. Megvetően nézz rám amit viszonozok is egyből.
- ő lesz a barátnőd tudod akiről félidőben meséltem. - magyarázza az öreg akinek már kibaszottul érdekel a neve.
- De azt mondtad, hogy az a lány szép  és legfőképpen az időjárásnak öltözőt - emeli ki a szép szót, mire legszívesen lekevernék egyet . Ezután ők beszélnek valamit. Érzem hogy valaki lehúzza a nadrágomat. A kisfiú aki Neymar-ral volt. Leguggolok hozzá.
- Tessa vagyok - mondom neki, mire megrázza a fejét. Így el ismétlem ezt portugálul.
- Én David Lucca   vagyok, de csak Davi - mondja, felmutat a brazil focistára - ő pedig az apukám
Aha...szóval azért volt vele.
Végig nézvén a kisfiún alig hasonlított az apjára. Haja szőke göndör volt és bőre is világosabb. A kisfiú elmegy majd egy labdával tér vissza amit letesz maga elé és játszani kezd vele. Olyan aranyos a kisfiú hogy nem állhatom meg hogy lefotózzam. A kép után még nézem majd odajön hozzám.
- Játszanál velem? - kérdezi mire bólintok
- Persze - simogatom meg. Beállok elé majd nekem lövi a labdát én pedig szándékosan beengedem. Ő örülni neki, nekem pedig a karmám lesz jobb az által, hogy boldoggá tettem egy kisfiút.  Davi csak rúgja a labdákat amiket néha szándékosan is beengedek. Néhány perccel később abba hadja és a hátam mögé rohan kitárt karokkal. Az apját öleli a kisfiú. Látom, hogy Neymar mennyire szereti a kicsit és ez vissza felé is igaz.
- Miss Rose, akkor az jó lenne ha holnap bejönne és megkötnénk a szerződést? - nézz rám az öreg
- Persze - mosolygok. - nekem mennem kell a szüleim már biztosan izgulnak értem.
- Persze, menjen csak. Esetleg hazavigyem?
- Nem kell köszönöm - válaszolok udvariasan majd elköszönök. Davi integet nekem és én is neki.
- Jó Éjt puszit nem kapok? - hallok meg egy férfias hangot. Ez a hang nem rég még szépségemet vitatta. Megfordulok és őt nézzem tekintetemben nagyon remélem szánalom ragyog.
- Álmaidban sem - válaszolom
A választ már nem hallom hisz a fülem be dugva van már és szól benne a 5 Seconds Of Summer dala .   Lépeseimet dallam szerint illesztem. Nem szállok buszra hanem gyalogolok, egy eléggé puccos sétáló utcán. Elmegyek egy Dior mellett  és még számtalan másik ilyen üzlet mellett  míg végül meglátom álmaim üzletét. Chanel. Évek óta egy Chanel ruha spórolok és nem is olyan sokára meg is tudom venni, persze nem  a híresebb ruhát tudok venni, de már az a tény is boldoggá tesz, hogy lehet Chanel ruhám. Néhány percig álok ott és nézem a ruhákat. Néhány perc múlva tovább megyek és velem szembe jön néhány fiatalabb srác. Angolul beszélnek ebből tudom, hogy helyesnek és egyedinek tartanak, az egyik srác aki elég helyes gyönyörűnek tart, rá mosolygok amit viszonoz is egyből. Felém jön, kiveszem a fülemből a füllhallgatót, és megállok.
- Szia - köszön
- Szia - mosolygok rá
- Eljönnél e velem valahová, holnap? - kérdezi miközben kedvesen mosolyog, már mondanám hogy igen, de bevillan, hogy én elméletileg Neymar-ral járok.  Ezen az estén másodszorra verném meg azt a szerencsétlent.
- Bocs nem van barátom - magyarázom
- Amiről nem tudd az nem fáj - mosolyog majd megfogja a derekamat és közelebb húzz magához
- Az a baj, hogy eléggé híres így tudni fog róla - lököm el a srácot majd sietősen tovább megyek. Hallom ahogyan utánam kiabál de pont leszarom. Szállodában beszállok a liftbe majd a szobámba megyek. Leveszem a bakancsomat, és a ruháimat majd átveszem a pizsimet. És egyből lefekszem.

***

Másnap reggel a telefonom hangjára kellek fel. Megnézem kihív és ismeretlen számot láttok. Elhúzom az ujjamat a zöld gombon és a fülemhez rakom a telefont. 

- Igen - szólok bele álmos hangon 

- Jó Reggelt Chanel  - köszön egy férfias hang aki tegnap csak sértegetett 

- Neymar - mondom a nevét köszönés képen 

- Siess nemsokára ott vagyok érted - szól bele, majd kinyom. Ez mi? Istenem de utálom ezt a helyzetet. Nagy nehezen felkellek majd a fürdőbe megyek. Megnyitom a vizet a kabinba ahová egyből be is lépek. Megmosom a hajamat majd az egész testemet ezután kilépek. Törölközőt magam köré tekerem majd megszárítom a hajamat. Mikor a hajam száraz lett kimegyek a szobámba ott felveszem a fehérneműmet, majd a  fekete derekánál rövid pólót egy déréknél hosszabb sortot majd egy combig felérő zoknit. A fürdőben kihúzom a szemeimet,szempilla spirált használok a szempilláimra. Ajkaimat vörös rúzzsal húzom ki, míg  a hajamat oldalra fonom. Felveszem a bakancsomat, táskámba berakom a könyvemet, még egyéb lányos dolgot. Fülemet bedugom és elindítom rajta John Legend-All of me  cimű dalát. A lifttel hamar leérek és meglátom őt. Rövid nadrág van rajta egy feliartos felsővel, márkás sport cipőt visel. Fején pedig Fall Cup van.  A gyerekek, férfiak körbe veszik. Rám nézz pont mikor John azt énekli: Te vagy a végzetem és  a kezdetem. Na, jó ez vagy tudja mit hallgatok vagy rohadt jó megérzései vannak. Miután mindenkinek kiszolgálta igényeit felém tart. Kiveszem  a fülemből a fülest, kérdően ránézek. 

- Most nem Chanel-es felsőben vagy, de még mindig nem az időnek megfelelően- üdvözöl 

- Te sem az izzat mezedben - vágok vissza 

- Az jobban tetszik, mert megolthatjuk...legalább is az izzat részét - jegyzi meg 

- Előbb halok meg - válaszolok majd elindulok kifelé de megfogja a kezemet. Hagyom, hogy a kocsihoz vezessen, majd beszélek a BMW-be. Ő is beül, majd elindul. Nem szól hozzám és én sem hozzá. Megérkezünk egy nap házhoz ahová kézen fogva megyünk be. Kinyitja az ajtót de persze nem enged be engem elsőnek. Azt ajtót legalább becsukja utánam. Egy dolgozó szobába vezet. az öreg ott ül az asztal mögött, int, hogy üljek le elé amit egyből  meg is teszek. Az öreg mondd egykét dolgot a "kapcsolatunkról". Annyi a lényege hogy általában kézen fogva kell járnunk, csókolóznunk is kell néha-néha. A következő rész már a focistához szól inkább. A lényege: nyilvánosan nem csalod meg Tessát. 

Ezután egy szerződést tesznek elém, átfutom és minden úgy van benne ahogyan tegnap megdumáltuk.  Aláíróm ahogyan Neymar is ezt teszi. Ezután az öreg közli, hogy mehetünk és ezt meg is teszem. Neymar jön utánam, kinyitom az ajtót, és kimegyek megállok a "pasim" kocsija mellett, ő megérkezik és kinyitja azt. Visszamegyünk a szállodához. 

- Sétáljunk - kéri, mire bólintok és ez utal most én fogom meg a kezét. Húzom a part felé, és engedi, hogy ezt tegyem vele. Megáll egy padnál, majd az ölébe húz. 

- Tegnap láttam játszottál Davi-val - mosolyog 

- Így van. ő nem bunkó.Még - válaszolom 

- Még? - kérdez vissza és közben mosolyog 

- Tudod ha ilyen apja van - jegyzem meg 

- Én sajnálni fogom a te gyerekedet, az én fiam legalább az időjáráshoz van öltözve, de te gyereked....hát előre sajnálom - magyaráz mire csak a szemeimet forgatom 

Felém hajol majd megcsókol, csókját egyből viszonozom. Egész jól csókol, sőt istenien de ezzel még nem fog velem lefeküdni. Vissza visz a szállodába ahol  anyámékkal beszélgetek egy kicsit majd a szobámba lefekszem. A telefonom még jelezz. 

A csók elérte a kívánt hatást. Holnap együtt ebédelünk. Viszem Davi-t is.. - Neymar 

Nem válaszolok neki csak a szemeimet forgatom. Befekszem az ágyamba majd szép lassan elalszom.